Eljegesedve sokkal látványosabb a vízesés Dömörkapunál. Nem sokat változott két 128 év alatt.
A napokban Szentendrénél, a Lajos-forrás és a Dömörkapu felé túráztunk a fiúkkal. Mivel nemrég az internet bugyrában találtam egy szép 1889-es fotót a dömörkapui vízesésről (nem is akárki készítette: Dr. Téry Ödön), gondoltam, lefotózom én is, hogy néz ki 128 évvel később. Szerencsém volt, szépen le volt fagyva.
A wikipédia szerint Dömör-kapu elnevezésű hely (gyakran előfordul Dömörkapu néven is) található a Mecsekben és a Visegrádi-hegységben is. A dömör szó oszmán török eredetű, jelentése: megerősített szoros, illetve vaskapu. Azonos etimológiája van a visegrádi-hegységbeli és mecseki Dömör-kapunak is.
Szintén a wikipédia írja azt is, hogy a Dömörkapuban a Bucsina-patak (ma Bükkös-patak) 7 méter magasból lebukó vízesését látjuk, ami erős túlzás. Nagy jóindulattal 2 méter magasnak mondanám.
A Bükkös-patak a Szentendre környéki patakok közül a leghosszabb és legbővízűbb. Korábban Bucsina-, Izbég-, ill. Malom-patak néven is emlegették. Az utóbbi nevet arról kapta, hogy vízhozama több vízimalom üzemeltetésére is elegendő volt.
A kövezett patakmeder-szakasz Szentendre egyik látványossága volt. Az Öreg hídtól felfelé azonban ezt az 1970-es évekbeli beruházást már részben elmosta a víz, illetve az épített medret törmelékkel hordta teli, és már nem is látszik.
A vízesés hangulata annyira megfogott, hogy egy jól megfilterezett Instagram-fotót is csináltam belőle, bármelyik hetvenes évekbeli magyar krimi filmplakátjának elmenne:
Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szép kilátás! blog Facebook-oldalán is, sőt lájkold a blogot, ha még nem tetted!
