Szép kilátás!

Hegycsúcsközvetítő Kaptatási Iroda - Egy amatőr túrázó töketlenkedései

Félelem és reszketés a Vörös-torony-hágón

2012. április 25. 20:00 - 10czi

Nudista szlovákok, rogyadozó serpák, piaszagú lengyelek a Magas-Tátra csúcsa alatt, avagy a káposztaleves bosszúja.

Miután legnagyobb fiammal 11 éves korára szinte az összes magyar hegység legmagasabb csúcsát megmásztuk, és kétszer feljött velem az Alacsony-Tátra kétezres csúcsaira is, úgy gondoltam, ideje lesz megnézni az addig csak távolról csodált Magas-Tátrát. 

P6122813.JPG
 
Ehhez egy szervezett út kínálkozott, amely szerint felsétálunk a Magas-Tátra legszebb völgyén, a Kis-Tarpataki völgyön, átkelünk a 2300 méter magason Vörös-torony hágón és lesétálunk szépen a Csontváryt is megragadó Nagy-Tarpataki völgyön (Velka Studena dolina). Barátinak hangzott, de mint később kiderült, nem volt ez olyan egyszerű.
A túrán négyen voltunk összesen, túravezetőstül együtt, így egy kocsiban elfértünk. Célállomásunk, Ótátrafüred (Stary Smokovec) nincs túl messze, 4-5 órányi útra található Budapesttől. Személy szerint legjobban a Vác-Ipolyság-Besztercebánya-Rózsahegy-Poprád (323 km) útvonalat kedvelem, mert kb egyharmada kiszámítható autóút. Ennek megfelelően dél körül meg is érkeztünk. Sajnos Ótátrafüreden csak fizetős parkoló van, ezzel számolni kell.
 
tarpataki.jpg
 
A kocsit letéve az első állomás a 3 kilométerre fekvő Tarajka (Hrebienok). A Tarajka egy, a Nagyszalóki-csúcs keleti gerincén, 1263 méter magasságban fekvő teraszos hegyfok, azaz kisebb hegytaréj, a neve is innen jött. Fel lehet menni rá siklóvasúttal is, meg gyalog is. A siklót egyszer ki lehet próbálni, de egyébként nem nagyon éri meg. Felfelé a jegy borsos 5 és fél euro (3 sör!), sokat is kell várni rá (félóránként fordul). Szóval inkább a 30-40 perces séta széles, lankás (zöld jelzésű) turistaúton.
 
Mala-Studena-teryhochata.jpg
 
A Tarajkánál rátértünk a piros jelzésű Magisztráléra. A Magisztrálé egy 55 km hosszú, jól kiépített promenád a Magas-Tátra déli és keleti oldala körül, a hegység derekának a magasságában fut turistaháztól turistaházig, nem megy fel soha a csúcsokig. Az út sok helyen masszív kődarabokból van kirakva, amiket 130 éve tett le a Magyarországi Kárpát Egyesület, de a teljes körutat már a szlovákok fejezték be az 1930-as években.
A Magisztrálét a Zamkovsky turistaháznál hagytuk el a zöld jelzésű úton észak-észak-nyugat felé. A Zamkovsky menedékház volt az utolsó az úton, ahol még családokkal, nagymamákkal, tornacipős kocaturistákkal és kerti törpékkel találkoztunk. 
Én innen számítom tulajdonképpen a túrát, eltűnt a tömeg, illatos törpefenyvesek között kanyargott felfelé a jellegzetes tátrai kőösvény. Egy jó kétórás kapaszkodó következett. A látvány és a verejtéktermelés egyenes arányban változott, minél magasabbra törtünk, annál meredekebb lett az út.
 
P7311910.JPG
 
A Téry-házat már messziről lehetett látni, fent gubbasztott a tófalon. A tófal szó egyébként azt a hatalmas, meredek sziklafalat takarja, amire az Öt-Szepesi-tó katlanja támaszkodik dél-keleti irányból. A fal alá érve elfogynak a derűs törpefenyők, az út átvált szerpentinbe, a légzés pedig ennek megfelelően zihálásba.
Igazi öröm felérni a tetejére, és felmérni pillantásunkkal az Öt-Szepesi-tavat, aminek nedves ölelésében ott mosolyog immár szinte karnyújtásnyira a menedékház.
 
P8011940.JPG
 
A Téry ház 1899-ben épült, a selmecbányai „szegények orvosának”, Téry Ödönnek a javaslatára. Nagyon érdekes helyet találtak neki, közvetlenül a hegység csúcsainak lábánál, a Öt-Szepesi-tó-katlanban. Egész évben nyitva áll, a kaját és a sört serpák szállítják fel egy hátukra erősített favázas szerkezeten. Persze nem igazi, himalájai serpák, hanem kelet-európai (szlovák, cseh, lengyel vagy éppen magyar) mazochisták. Egy serpával találkoztunk is, félúton lehetett a ház felé, de már nagyon remegett a lába. Körülbelül 100 méterenként leült egy sziklára pihenni. Hát nem is embernek való ez.
 
P8011973.JPG
 
A Téry ház a hetvenes-nyolcvanas évek táján leégett, vagy csak egyszerűen bővítették, nem tudom, de az biztos, hogy valamilyen építkezés folyt a magasban. Önkéntes kváziserpának lehetett jelentkezni a lent Tarajkánál az arra járóknak, és felcipelni a hátizsákban téglát, sódert vagy egyebet. Konyi, a magyar hegymászók egyik legtapasztaltabb öreg rókája mesélte, hogy ő is vitt fel annak idején néhány téglát a hátizsákban, aki ugyanis felmálházta az építőanyagot, azt megjutalmazták odafönt egy jó hideg sörrel. (Konyi sajnos azóta a Himalájában egy ráomló jégfal alatt lelte a halálát.)
 
P7311918.JPG
 
Mi ugyan nem cipeltünk téglát, de felérve mi is megjutalmaztuk magunkat egy jó hideg sörrel. Már régebb óta úgy vagyok vele, hogy a papír eurót könnyebb felcipelni a hegyre, mint a konzerveket, ezért inkább tovább gyűjtök az útra, csak kevesebbet cipekedhessek. Ennek megfelelően jó bevacsoráztunk a Téry-ház kínálatából, ami nem volt valami fényes, de legalább tápláló. Olivér fiam viszont örök ellenséget talált a szlovák káposztalevesben, de erről később.
 
P7311934.JPG
 
Este még körbejártuk az öt tavat, egészen vészjósló volt a gomolygó ködben. Az 10 fokos hideg és ez egyik legnagyobb tó jeges hőmérséklete ellenére voltak fürdőzők: az atletikus termetű házvezető meztelenül úszott egyet elbájoló (de sajnos bikiniben felvonuló) barátnőjével. Egyszer én is kipróbálom. (A tavat, természetesen.)
 
P7311923.JPG
 
Eléggé elfáradtunk, ezért 10 óra felé megpróbáltunk nyugovóra térni. A házban csúcsforgalom volt, ezért a házvezető logisztikai problémákba ütközött velünk kapcsolatban. Hosszas fejvakarás után kiutalt egy kétágyas szobát négyünknek, a vállát vonogatva, hogy korai foglalásunk ellenére ez a legtöbb, amit értünk tehet.
Az egyik ágyba befeküdtünk a fiammal  - lapjával -, Sipi, a túravezető pedig a hideg és kemény földre, azaz egy kölcsön kapott vékony polifoamra. A gondoknak ezzel még nem volt vége, a szoba ablaka ugyanis a kijárati teraszra nyílott, ahová a házvezető kizavarta a részeg lengyel bakancsosokat, hogy gajdolásukkal ne zavarják a többi vendég álmát. A többi vendégét nem tudom, mennyire zavarták, a minket viszont nagyon, lévén az ablak egy méterre az ágytól, a legtávolabbi lengyel pedig max két méterre az ablaktól.
Persze én is énekeltem (na jó, gajdoltam) már besörözve-bepálinkázva éppen eleget, tehát alapvetően tudomásul vettem a kinti hangzavart, Olivérnek viszont azt hiszem, lesz mit törleszteni a világnak, ha egyszer abba a korba ér. (Személy szerint próbálok nem a közelében lenni a törlesztéskor.)
 
P8011945.JPG
 
A 10-12 fős röfögőkórusból azonban mérföldekre kiemelkedett egy női hang, olyan egyszerűen és gyönyörűen énekelte a lengyel népdalokat, hogy mindent megbocsátottam a társaságnak. Sajnos a többiek elég gyakran úgy vélték, hogy hozzá tudnak tenni az élményhez, és fahangjukon bele-belecsikorogtak.
Hajnali kettő körül végre elhúzott aludni a banda, Olivér viszont elkezdett furcsán csuklani és morogni mellettem. Ismertem ezt a hangot, egy adriai kempingben az öccse fél óra alatt kétszer hányt oldalba az éjszakai hullámzós úszás után, ezért úgy pattantam ki az ágyból, mint egy nikkelbolha. Gyorsan kiderült, hogy a káposztaleves nem érzi magát jól Olivér gyomrában és szeretne a felszínre törni.
Kimentünk a nemrég megürült teraszra, és Olivér megkönnyebbült a hold békés fényében. Esélyem se volt a feltakarításra, ezért gondoltam, hogy reggel majd visszatérek az esetre a házvezetőnél. Mikor felébredtem, a férfi már az előző este amnéziásra ivott lengyelekkel perelt a hányás miatt. Rövid gondolkodás után rájuk hagytam, ha már így alakult, ne én zavarjam össze a képet.
 
P7311925.JPG
 
A reggel sokkal derűsebb volt, mint a komor este, ismét tettünk egy kört a tavaknál, megreggeliztünk, majd nekivágtunk a hágónak. Azt gondoltam, hogy a nehezén előző nap túljutottunk, de tévedtem. (A lenti képen a háttérben a hold alatt az a Vörös-torony-hágó.)
 
P8011946.JPG
 
Az első szakasz a hágó felé nem volt vészes, de ahogy közeledtünk, úgy váltott egyre meredekebbre a sziklafal. A utolsó 50 méteren már majdnem függőleges volt a fal, ami engem annyira nem zavart, fiam azonban egyre gyakrabban tekintgetett aggodalmas arccal a háta mögé.
 
P8011955.JPG
 
A legfelső szakaszon ezért levettem a hátizsákját, és felvettem az enyém tetejére. A folytatásnál a kőbe rögzített vasláncoknál nem kellett mondani neki, hogy vigyázzon, markolta őket, mintha kötélhúzáson lenne. A vashágcsónál viszont megtorpant. Mondtam neki, hogy csak felfelé nézzen és kapaszkodjon, legalább három ponton mindig legyen fogásban vagy lépésben, és nem lesz gond. Ha mégis lett volna, ott voltam mögötte egy méterrel, az ölembe csúszott volna és megfogom. Nem volt probléma, Olivér vészhelyzetben mindig összekapja magát, ezúttal sem csalódtam. (Én viszont nagyobbat izzadtam ezen a részen, mint az egész hosszú kaptatón együttvéve.)
 
P8011956.JPG
 
Felértünk a hágóra 2341 méterre és a néhány négyzetméteres helyen összeszorultunk az ott pihegő emberekkel, akikben felismertem az előző esti lengyeleket. Az iszonyú másnapos piaszag vitt erre a felfedezésre. Egyikük elég elgyötört arccal kapaszkodott a láncba. Elkövette ugyanis azt a hülyeséget, hogy szandálban indult neki a hágónak. Biztos még részeg volt reggel.
Később kiderült, hogy a Vörös-torony-hágó (Priečne sedlo) nem egy ősi birkaátterelő-hely, elég sokáig megmászatlan maradt. Az első átkelő Müller G. és Roxer V. volt 1846 nyarán.
 
P8011959.JPG
 
A lefelé úton már szép nyugodtan tudtunk ereszkedni, különösebb izgalmakat már nem tartogatott a terep. Örök barátunk, a ködfelhő is megérkezett, szomorúan pakoltam el a fényképezőgépet. Nemsokára megérkeztünk az 1969 méteren fekvő Hosszú-tavi menedékházba (más néven Rabló-ház, azaz Zbojnícka chata), ahol már szemerkélt az eső.
 
P8011966.JPG
 
A házat nem azért nevezték el Rablónak, mert valami rablótanya lett volna valaha is, hanem azért, mert a lőcsei születésű hegymászó és síző Zamkovsky István 1933-ban kijelentette az akkor még néhány deszkából álló kunyhóból egy ott töltött éjszaka után, hogy "ezen a helyen csak rablók lakhatnak". A név rajta maradt az azóta lakályossá bővített menedékházon. Zamkovsky emlékére legurult némi frissítő a házban, majd indultunk tovább lefelé, immáron a Nagy-Tarpataki-völgy ölelésében. (Csak érdekességként: a völgy Hunfalvy János földrajztudóstól kapta nevét.)
 
P8011972.JPG
 
Körülbelül 2-3 óra alatt leértünk a Tarajkára, ahol fiam feléledt: a sikló mellett a turistaúttal párhuzamosan egy műút is kanyarog lefelé, amin télen szánkóval, nyáron nagykerekű rollerrel lehet lesuhanni pár euróért.
 
P8011979.JPG
 
Természetesen suhantunk egyet, egészen az ótátrafürdei parkolóig, ahol a kocsit hagytuk. A kocsi ott is várt minket, öröm volt átcserélni a bakancsot, négy óra múlva pedig már a budapesti szmogban araszoltunk.
41 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szepkilatas.blog.hu/api/trackback/id/tr614473426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

3x 2012.04.26. 11:26:47

Ezt a túrát minden magyar embernek meg kellene csinálni egyszer életében. Hogy legyen fogalma, miyen gyönyörű hely Magyarország. A Magas-Tátra egészen egyedülálló szépség, és ez a túra az egyik legszebb, a másik talán a Rysy, magyarul Tengerszem-csúcs. Köszönöm a posztot!

MagasMacska 2012.04.26. 13:05:10

@3x: No, azért az nem olyan egyszerű! Mi a hágó alján visszafordultunk. Pedig a Rysy nem jelentett gondot. (A legszebb pedig szerintem a Batizfalvi-tó.)

Saláta27 2012.04.26. 13:24:16

Jó túraleírás, szép időtök is volt. Tavaly októberben mi is jártunk ott már hóesésben, én felvittem egy harminc kilós gázpalackot, ilyen papírt adnak érte: www.flickr.com/photos/asallay/6265520025/in/set-72157627800757101

altimus 2012.04.26. 13:42:28

@3x: "Ezt a túrát minden magyar embernek meg kellene csinálni egyszer életében. Hogy legyen fogalma, miyen gyönyörű hely Magyarország."

ez jol hangzik, de mo-nak sok koze nincs a tatrahoz es szlovakiahoz, es nem is lesz a jovoben sem.

amugy sok ertelme nincs azon tepelodni melyik szep orszag es melyik nem. en a magamreszerol kiegyeznek egy termeszeti kincsekben kevesbe eleresztett, azonban kulturalt, demokratikus orszagban.

na__most__akkor 2012.04.26. 14:00:05

@altimus:
Továbbá azoknak, akik nem képesek magyarul írni, nincs sok közük Magyarországhoz.

Tudom, külföldről írsz céges gépről, amelyiken le van tiltva a nyelvválasztás.

10czi 2012.04.26. 14:05:26

@Saláta27: gratula, 30 kiló plusz nekem biztos sok lenne

altimus 2012.04.26. 14:05:37

@na__most__akkor: "Továbbá azoknak, akik nem képesek magyarul írni, nincs sok közük Magyarországhoz."

biztos igy van, ha te mondod. van sajat szamitogepen, windows-os laptop, macpro, ipad, ... de hosszu evek hasznalata soran se ereztem kulonosebben a szukseget a magyar ekezeteknek. igazabol semmi szukseg rajuk, tokeletesen olvashato egy ekezet nelkuli szoveg, es a legritkabb esetben okoz ez kavarodast. ha meg azt okozna siman lehet repulo ekezeteket hasznalni.

de mi a koze ennek ahhoz, hogy valaki nagyon buta modon magyar tajnak nevez egy mas orszagban levo helyet?

na__most__akkor 2012.04.26. 14:09:27

"Ezt a túrát minden magyar embernek meg kellene csinálni egyszer életében."

Harminc évvel ezelőtt megcsináltuk, az - akkori - egész család.
Ezt, vagy valami nagyon-nagyon hasonlót.
Az unokák többségét mostanában nem tudtuk megmozgatni, ki tudja miért.

Csodálatos.
Ha manapság nem is Magyarország, de egy kicsit a miénk. Ha meg már nem nagyon számít, hogy melyik TERÜLETET hogy hívták régebben (nem, nem politizálok, nem, nem EU reklám), akkor ugyanúgy megyünk majd oda, mint a Hortobágyra.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.26. 14:09:45

Jó kis poszt, legalább képbe tett azügyben, mikor kezdhető a gyerekek trenírozása a Magas-Tátrában. :-) Pár kiegészítés, pontosítás:
Örülhetsz, ha a Zamkovsky fölött már "tiszta" volt a terep, mi anno rendszeresen találkoztunk nejlonszatyros magyar kirándulókkal még a nyeregben is. Elég iszonyúan néztek ki a narancssárga Centrum szatyorral, épp csak a vietnámi papucs hiányzott róluk. :-)
A Téry nem égett le, sőt elég régóta ugyanúgy néz ki, legfeljebb a napelemek újak. Ami legégett, az -legutóbb- a Rabló volt, valamikor a kilencvenes évek közepén-végén. Azért ilyen komfortos és szép, mert szinte zsír új.
Az valami újdonság, hogy lehet fürdeni a tóban? Régen az ilyenért csak azért nem lőttek volna fejbe a helyszínen a tanaposok, mert a hullád szennyezte volna a környezetet.

3x 2012.04.26. 14:09:53

@altimus: Amikor pl. a Csorba-tónál a Budapesten öntött K.u.K.-s csatornafedeleket nézegettem nem így éreztem. Nem tépelődtem ezen akkor sem, csak nyugtáztam. És mosolyogtam egyet. Ennyi azért belefér. Sőt inkább dukál.

Trog_Air 2012.04.26. 14:12:06

@altimus: Javaslok tortenelem-leckeket a macpro es az ipad melle. :)

na__most__akkor 2012.04.26. 14:13:17

@altimus:
Védd csak a hülyeségedet.

Hosszú évekig.

Impotencia (lat. erőtlenség, képtelenség, gyengeség)

10czi 2012.04.26. 14:15:56

@Csokis: szerintem nem szabad most se fürdeni, de a ház bérlője/főnöke/vezetője nagy ívben tojt rá aznap este.

3x 2012.04.26. 14:21:39

@altimus: nagyon buta módon szeretném ha a gyerekeim is tudnák, hogy milyen története van pl. Magyarországnak, a Magas Tátrának, és más csodálatos helyeknek itt Közép-Európában. Azt ne modd már - nagyon buta módon - hogy a történelem nem lényeges. És hogy ezzel mi viccelődünk? Mindenki döntse el akarja érteni vagy sem!

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.26. 14:23:50

@10czi: Még mindig az a mérnök pasi a főnök? Nem emlékszem a nevére, csak a büszkén viselt ing. megjelölésre. Magas, vékony, mostanra lehet vagy 60 éves, és elég pökhendi, de aztán feloldódik, és kiderül hogy egész jó humora van. Bár lehet, hogy az egész csak szimpla szarkazmus, és csak én beszélek rosszul angolul. :-)

szkeptikus vagyok 2012.04.26. 14:30:00

@altimus: Lehet, hogy most nem Mo-hoz tartozik ez a terület, de majd minden normálisan kinéző épülete abból az időből maradt fenn, és nagyon sok emlék magyar elmék munkáját, tudását dicséri a környéken. Ha a tótok és elvbarátaid nem kaparnák az életük árán is a magyar feliratokat, akkor még otthonosabban érezhettem volna magam ott.
Mi például összefutottunk Poprádon egy segítőkész idős nénivel, aki még magyarként született arra a vidékre...

10czi 2012.04.26. 14:31:10

@Csokis: ő lesz az. A barátnője viszont nem 60 éves, az biztos. Érthető módon vele oldódott inkább a vízben.

Első mohikán 2012.04.26. 14:37:56

@altimus: "...mo-nak sok koze nincs a tatrahoz es szlovakiahoz..."
Ezt azért gondold át még egyszer, és ha ugyanerre jutsz, akkor művelődj még egy picit.
@MagasMacska: Velem anno a Rovátka fogott ki, igaz késésben is voltunk és volt mire fogni a visszafordulást. :-)

Első mohikán 2012.04.26. 14:43:39

@altimus: "...se ereztem kulonosebben a szukseget a magyar ekezeteknek..."
Azért, mert igénytelen vagy.
@Saláta27: Gratulálok, nekem a saját cuccommal is kínkeserves volt felvergődni, ráadásul harmadszorra sikerült csak szép tiszta, napos időt kifogni.

hantaboly 2012.04.26. 14:50:45

@altimus: Elég szomorú, ha nem tartod fontosnak az ékezetes írást, hiszen az magyar specialitás. Szinte csak a magyarok használnak ilyet és a helyes magyar írás meg is követeli az ékezetet. Mert nem mindegy, hogy bor vagy bőr lesz az ebédhez, nem mindegy, hogy szar vagy szár, legalábbis egy magyar embernek. Lehet te nem is vagy magyar?
Ahogy az se mindegy, hogy a Magas Tátrát, minden települését, minden folyót és patakot a magyarok neveztek el, még ha most más országhoz is tartozik. Ha megnézed a szlovák helységneveket, nagy részük csak fordítás, semmi eredeti nincs bennük, mert még kitalálni is csak Bratislavát tudták, az elrabolt magyar koronázóváros, Pozsony helyett. De ha megnézed, Bécsben az útjelző táblára nem Bratislava, hanem Pressburg van kiírva még mindig! Mert ők sem felejtenek!

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.26. 14:52:18

@10czi: Egyszer próbáljátok ki a Magisztrális előtte levő szakaszát is, a Zöld-tótól fel a Német-létra, meg a Rézpadok mellett, át a Kőpataki-tavon, és úgy le a Kis-Tarpataki-völgybe. Az is létrás-köteles út, azt is élvezné a fiad. Csak amíg a Zöld-tóg felsétálsz a völgyben, az unalmas egy kicsit. Viszont érdemes ott ébredni: www.poli.hu/~csokis/tulelo/tatra/zoldn.jpg
Bónuszként itt egy kb. 20 évvel ezelőtti, őszi kép a Téryről:
www.poli.hu/~csokis/tulelo/tatra/teryhazn.jpg

na__most__akkor 2012.04.26. 14:55:29

@3x: @szkeptikus vagyok: @taxi33: @Trog_Air: @hantaboly:

Köszönöm. Él még magyar, áll még Buda vára!

10czi 2012.04.26. 15:06:42

@Csokis: Kösz, megnézzük. Idénre még a Kriván vagy a Rysy van betervezve. (Meg nekem a Mont Blanc.)

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.26. 15:10:32

@hantaboly: Bár ellenemre van bármely troll etetése, de hülyeség ilyenszintű kizárólagos követelése még nekem is sok. De legalábbis szívesen megnézném azt az ősmagyart, akinek a szótárában például a Poprád, Beszterce és Késmárk szavak szerepeltek...

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.26. 15:21:59

@na__most__akkor: Ősmagyar testvérem! Legalább Kisfaludynál és Aranynál ne akarj magyarabb lenni!

"Él magyar, áll Buda még! a mult csak példa legyen most,
S égve honért bizton nézzen előre szemünk,
És te virulj, gyásztér! a béke malasztos ölében,
Nemzeti nagylétünk hajdani sirja Mohács!"

"Ujjongass ma, öröm! él magyar, áll Buda még!
Nem hint szennyet apái porára
A maradék."

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.26. 15:30:05

@10czi: Hajrá! A Mont Blancra a "klasszikus" út (Nid d' Aigle - Téte Rousse - Gouter), vagy a Midi felőli a terv?

10czi 2012.04.26. 15:35:53

@Csokis: a klasszik. Ráadásul épp átadási buli lesz az új Gouter házban.

butatót 2012.04.26. 15:43:43

@Saláta27:
Derék dolog volt, én is mindig viszek fel valamit, amit éppen kell (legutóbb 15 kg savanyú káposztát a Rysy menedékházba, na az elég gusztustalan volt, enyhén szólva nem zárt hermetikusan a műanyag zsák, alig vártam, hogy lefelé a patakhoz érjünk). Egyébként nem tudom, hogy érted-e a szlovákot, de egy női igazolást kaptál (biztos nem volt másmilyen), a hölgy szót ugyan áthúzták, de végig nőnemű a fogalmazása :) Ettől még persze ugyanolyan respect!

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.26. 15:48:58

@10czi: Mennyire új? Meg milyen buli? Kétszer voltam fent, az ugye négy elmenetel a ház előtt, plusz a két fent töltött éjszaka, de talán egyszer ha bementem a házba, mert mi a fenét csináljak ott, ahol még az olvasztott jégcsap is pénzbe kerül. :-) És nem szlovák árszínvonalon.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.26. 15:52:49

@butatót: Nagyok vagytok! Nekem a maximum a zacskó sóder volt, amikor a Chata pod Rysmyt tatarozták, de azt is csak egy kilométeren át vállaltam be, aztán leraktam. (A Poprádi-tónál ki votak rakva a zacsik, meg egy tábla kábé kilencvenhat nyelven, hogy aki felviszi, kap fent egy teát. Jófejségből belevágtam, de lássuk be, a tea nem olyan csábító, mint a sör. :-) )

10czi 2012.04.26. 16:08:41

@Csokis: www.chamonix.net/english/news/2010-08-17.htm Most készült el teljesen. Majd viszek fel Tatrateát.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.26. 16:22:35

@10czi: Vaú, Barbi! Ebben talán még vécé is van!

butatót 2012.04.26. 16:23:58

@Csokis:
Pedig, ha belegondolsz, a Rysy-n a tea is nagy dolog, tekintettel arra, hogy az ivóvizet is 25 literes műanyag ballonokban viszik fel (egy serpa egyszerre kettőt, a jobbak még raknak is a tetejére valamit). Egyébként dobozos sört is többször vittünk fel, az isten tudja már, hogy hányas kartonokban, az sem volt piskóta. Azóta sokkal jobban megbecsülöm, amit a menedékházakban adnak (és nem csodálkozom, hogy miért olyan drága). Valamikor régebben a Téry-házhoz szenet lehetett felvinni, azt hiszem, 10 kg-ért járt egy tea.

butatót 2012.04.26. 16:29:43

@10czi:
@Csokis:
Ejnye, ez már a hanyatló nyugat terméke. Még hogy WC... Most így hirtelen nem emlékszem, hogy hol volt a Tátrában olyan budi, ami valami irdatlan szakadék fölé volt ácsolva. Ha benéztél a lyukba, leláttál vagy 100m-t, emlékszem, hogy a lányok inkább a sziklákon pisiltek, csak ne kelljen bemenni a bódéba :)

10czi 2012.04.26. 16:37:09

@butatót: hehe, ilyenben voltam én is az Alpokban valahol. Ölég fura érzés volt, amikor bekavart alá a hideg szél.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.26. 21:06:49

@butatót: A Téryben tuti ilyen szeles budi van, de az nincs 100 méter. De az biztos, hogy a Gouter-házban pont a gleccserre rottyantasz. Azóta röhögöm ki azokat, akik vagyonokat képesek fizetni az Evianért. Olyat pisilek én nekik helyben is. :-)

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.04.26. 21:10:07

@butatót: Ja, és sosem reklamálok az árak miatt -én a kétszereseéért sem vinném fel-, csak nem veszem meg. A tátrai sört persze még igen, az belefér a büdzsébe, de az Alpokban elő a főző, aztán hadd olvadjon az a hó! Bár, amennyit örgedtem, lehet, hogy ma már a Gouter melletti sátrazást sem bírnám, és szégyenszemre bemennék a házba fizető kuncsaftnak.

glausch 2012.05.28. 11:14:26

Ezt a csodálatos,de emlékezetes nehéz utat1978 nyarán 15 és 12 éves fiammal, férjemmel én is végig jártam, mint sok más tátrai / lengyel oldali/ hágót is. A bokám ezekután a Pilisben törtem. A volt 12 éves azóta megmszta a Mount Blanckot és az Everestet is . Most már csak a sajátjait viszi Pilisbe, Börzsönybe. Nagyon örültem, hogy felfedeztem véletlenül ezt a cikket.

kérődzőgiliszta 2013.05.22. 09:16:56

Ez volt az második tátrai túrám. Kicsit beszarós volt! A Lengyel-hágónál előző napokban pottyant le valaki. Mi egy nap alatt csináltuk meg a túrát a Tarajkától a Sziléziai ház fele és le az elektricskáig. Közben felmentünk a Kis-Viszókára is.
Csókolom!
Ja, azért a Rysy a csúcs, meg a Kriván!

10czi 2013.05.22. 13:03:30

@kérődzőgiliszta: jól nyomtátok. (én egy 9 éves gyerekkel nem erőltettem ilyen tempót.)
a rysi meg a kriván is be van tervezve idénre, remélem meg is lesz.