Codename: Escape Navigator

Szép kilátás!

Eltűnt a biciklis medve a Gerecséből

2013. május 15. - 10czi

Rengetegen voltak a Gerecse 50-en, de nem éreztük. Az átlagéletkor 20 év volt, Brezsnyev medvéjének pedig már csak a szelleme maradt.

A tavalyi Kinizsi Százas után, az idei Kinizsi Százas előtt egy hónappal elnéztünk a Gerecse 50-es teljesítménytúrára. Kvázi bemelegítésként is, de kíváncsi voltam, milyen az, ha 5000 túrázó összegyűlik.

felső.jpg

Reggel fél hét körül érkeztünk a starthelyre, a tatabányai Jubileum Parkba. Hárman futottunk neki együtt: Dani, aki egy kézi kamerát is hozott magával, barátnőm, Gabi, és én. A Kinizsiből kiindulva iszonyatos nagy sort vártam a rajtnál, de nem voltak sokan, aki jött, az gyorsan ki is pörgött, csak mi tököltünk egy húsz percet. Az első meglepetés akkor ért, amikor az online regisztráció után, a gyorsított sorban megkérdezték, hogy mikor indulunk. Lányos zavaromban kerek hét órát mondtam, ami végül majdnem igaz is lett, de azért be kell vallanom, hogy 6 óra 50 volt az a 7.

A (Kinizsihez képest) kevés rajtoló miatt végig abban a hitben voltam, hogy még a tavalyi résztvevőszám se lesz meg a Gerecsén. Akkor ötezren gyalogolták le az 50 km-es teljes, valamint a 20 km-es és a 10 km-es résztávokat. (A Kinizsin meg amúgy 2500 körüli résztvevő szokott lenni összesen.) Később kiderült, hogy a jól pörgetett rajtolás, és a gördülékenyen profi rendezés miatt nem voltak sorok az egész útvonalon.

313705_165569206940106_1787618931_n.jpg

Már Tatabányából kifelé menet is feltűnt, hogy rengeteg a kamasz, sőt gyerekkorú résztvevő. Összefutottam 16 éves punkokkal, huszonegynéhány éves, rózsaszín susogós pultoscsajjal, aki két esti műszak között indult neki a kutyájával (a kutya egyébként tilos), szülőkkel, akik 10, 8, sőt hat éves fiaikkal gyalogoltak. A hat éves kissrácot 22 kilométernél láttam utoljára a nagy emelkedő előtt. Ott az apja azt mondta, hogy ha felmennek a Bánya-hegyre vivő meredek kaptatón, akkor már tudni fogja, beérnek-e a célba a fiúkkal, vagy sem. Ha nem, az se baj, kiszállnak az egyik ellenőrzőponton. Valószínűleg ez történhetett, mert a 30. kilométer után már nem láttam őket. A Bánya-hegyi emelkedő kritikus pont a Gerecse50-en, ott beszélgettem 67 éves többszörös teljesítővel, aki azt ecsetelte lihegve: aki azon túl van, az már végigmegy. Vele találkoztam is később a célban.

janos-forr.jpg

Az első ellenőrző pontnál, a János-forrásnál (3,6 km-nél) még mindenki tréfálkozott. Innen a piros kereszten, majd a piros csíkon felkaptattunk a Kovács-hegyre, ahol ráfordultunk az észak felé vezető sárga jelzésű turistaútra. Az útról beugrott a Kinizsi Százas szenvedelmes utolsó 17 kilométere, ami ugyanitt haladt. Akkor már az út végén voltunk, itt pedig még csak az út elején. Nagy különbség.

P4204570.JPG

Az Öreg-Kovács hegy oldalában levő Baji vadászház/Puszta-templom volt a következő ellenőrző pont. Itt elhessegettem a tavalyi emlékeket. Annál is inkább, mert időközben egy helyi gyűjtésből nagyon jó történeteket olvastam a Gerecséről, köztük pont az Öreg-Kovácsról.

P4204576.JPG

Az Öreg-Kovács hegy, bármily hihetetlen, egy öreg kovácsról kapta a nevét. Mátyás király korában szokott feljárogatni a hegy oldalában levő szénégetőjébe, ahol a kovácsoláshoz szükséges szenet teremtette elő. Éppen elemózsiázott, amikor az álruhában arra kolbászoló Mátyás véletlen belebotlott korgó gyomorral. Az öreg megosztotta vele a sültkrumpliját, Mátyás pedig a legenda szerint később meghívta Budára.

mátyás.jpg

Az úri asztalhoz ültette, belakomáztatta, majd desszertként három bazi nagy főtt krumplit vitetett ki elé. A kovácsnak ekkor már keresztbe álltak a szemei, és könyörögve nézett a királyra, hogy nem fér több étel belé. Mátyás viszont azt mondta neki, törje csak fel a krumplikat, lesz meglepetés. A kovács úgy is tett, a krumplikból meg nagy aranypénzek csendültek elő. Azóta Öreg-Kovács hegy az Öreg-Kovács hegy. (A rajzfilmben persze egy kicsit másképp van, de hát ilyen egy népmese.)

A Puszta-templomnál (Baji vadászház) még néhány emlékkép beszivárgott a tavalyi kinizsivégi vánszorgásról, de innen már lekanyarodtunk Tardos felé a piroson.

P4204575.JPG

Kellemes lejtő után besétáltunk a reggeli napfényes faluba. A felhős bekezdés után nagyon örültem, hogy kisütött a nap, nem a legjobb dolog sárban dagonyázva teljesítménytúrázni.

18457557_9151bf4868483f1addfd8261067abfb9_l.jpg

Ez a Gerecse legjellegzetesebb része a hegyoldalba szórt sziklákkal, minikápolnával.

P4204579.JPG

Tardos után már láttuk a Gerecse csúcsát, amit hátulról megkerülve a túraútvonal visszafordul. A katonaságnál úgy mondanák, hogy onnantól már kifelé jön a maci a málnásból, lévén körülbelül félúton.

18457565_b14607accf0af046731feee2779ce852_l.jpg

Elmentünk a romantikus rémregénybe illő Sandl-hárs mellett, amiről még mindig nem tudom, miért így hívják, viszont már régi ismerősként köszöntöttem.

P4204580.JPG

Pusztamarót felé óriási medvehagyma-mezők mellett gyalogoltunk el. Sokan kiálltak a sorból, jól megtömték a szatyrukat a levelekkel, és úgy mentek tovább.

Itt jutott eszembe a másik anekdota, Brezsnyevről és az ő medvéjéről. Az átkosban ugyanis meghívták egyszer a Lobogó Szemöldökű Szovjet Vezért a Gerecse környéki kormány-vadászterületre. A vendéglátók elkövették a hibát, megkérdezték, hogy mit lőne az eeetárs?

kadar-janos-vadaszik-brezsnyevvel.jpg

Hát mit, mondta Brezsnyev, medvét. Lett erre fejvakarás, mert medve már régóta nincs a magyar erdőkben. Végül kiötlötték, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban van egy rozoga, vén medve, ami majd jó lesz a fővezérnek. El is hozták az erdőbe, rá is lőtt Brezsnyev, de csak a fülét sebezte meg. A medve megijedt, kiszaladt egy tisztásra, ahol asszonyok dolgoztak, a kerékpárjukat letámasztva a fák törzséhez. A medvében feltámadt a régi cirkuszi reflex, felpattant az egyikre, és a hangosan koppanó állú Brezsnyev orra előtt elkerekezett a helyszínről. Eddig a történet, ami vagy igaz, vagy nem.

295718_165569510273409_578544460_n.jpg

A 22. kilométernél, kvázi félúton, Pusztamarótnál zoknit cseréltem, és felnyomtam egy vízhólyagtapaszt a bal lábujjamra. Vadiúj bakancsban vágtam neki ugyanis az 50 km-nek, mert egyszerűen nem volt más. (A tapasz amúgy jól szuperált, teljesen semlegesítette a kezdeti égő fájdalmat.) 

Nyugiban lesétáltunk Héreg mellé, majd nekivágtunk a korábban már vízválasztóként emlegetett meredek bánya-hegyi kaptatónak. Esküszöm jobban esett a meredélyen kapaszkodás, mint az addigi enyhe lejtőn lefelé zötykölődés, kicsit átmozgatta a többi lábizmomat is. Az első olyan igazolópont volt, ahol - gondolom a 230 méteres ziháltató miatt -, már dokik is üldögéltek. Megkérdeztem, hogy volt-e sérült, mire amolyan túraorvosi nyelven azt válaszolták, hogy "volt akivel beszélgetni kellett".

66814_165568066940220_175991258_n.jpg

Innen következett egy 10 kilométeres szakasz Koldusszállásig. Kezdtem érezni a lábam. A hosszú, egyhangú gyaloglásban már többször bekapcsolt a járórobot, azaz úgy teltek el negyedórák, hogy nem is emlékszem semmire. Itt láttam egy lányt, akinek levált a cipőtalpa. A dokik segítettek rajta Bánya-hegynél: leukoplaszttal kötötték vissza. Később találkoztam vele a célban is: az ideiglenes kötözés jól bírta. Koldusszállástól már gyorsan, szinte két kilométerenként jöttek az ellenőrzőpontok, ami megkönnyítette a befejezést. Mindenhol volt valami frissítő, a végén már majdnem jól is laktam.

529372_165569743606719_1688188033_n.jpg

A tatabányai Turul-szobornál kiálltunk egy kicsit a turisták közé, a szobor alá, teljesen jó időben voltunk egy kis pihenésre. Dani itt interjúzott az Elképesztően Jó Fenekű szőke leányzóval, aki erős tempóban futva tette meg mellettünk a szakasz egy részét. (Kiderült, hogy tíz éve sportszerűen fut, így könnyű. A Turultól lefelé elég sokat kellett lépcsőzni, ami nem esett valami jól fáradó végtagjaimnak.

melegvan.jpgA szomjas résztvevőket több ellenőrzőponton lajtos kocsik várták

Szintidőn belül 20 perccel értünk a célba, ami ahhoz képest, hogy amúgy közben egy videót is forgattunk az egész teljesítménytúráról, nem is olyan rossz. Legrosszabb Gabinak volt, mert a videó miatt sokszor le-le kellett állnunk, hogy aztán nekiiramodva behozzuk az elvesztegetett időt. Nekünk ez még tűrhető volt, mert mi beszélgettünk/forgattunk, de neki idegileg nehéz próbatétel volt a hektikus haladás. A célban tudtuk meg, hogy megvolt a résztvevőrekord, a 10, 20, és 50-es távon összesen 6700-an taposták a port. A túlnyomó többség sikeresen teljesítette a távot. (A posztban a szerző, Molnár Anikó/Turista Magazin, és Martiskó Gábor fotói láthatók, a lajtoskocsis címlapkép (Tassy Márk képe) a Gerecse 50 hivatalos Facebook-oldaláról való)

18457693_592d84c3c18850866ca73723ec59b642_l.jpg

Konklúzió: a Gerecse 50 profin megszervezett teljesítménytúra. Egy átlag kondijú embernek teljesítenie kell elvileg, ha nem is könnyen, de nem fog belehalni. Azaz, jó felszereléssel (kényelmes bakancs vagy túracipő elsősorban), fejben kicsit rákészülve mennie kell. A hangulat kitűnő, mint a Kinizsi Százas első felén, a terep nem nehéz. A teljesítés öröme is hiánytalanul megvan, 50 kilométer, azért mégiscsak 50 kilométer. Aki fél tőle elsőre, próbálja ki a 10-est, a 20-ast, vagy a jövőre elsőként szervezendő 30-ast. Tényleg jó buli. Ezt mutatja, hogy nagyon sok a 16-20 év közötti induló. Márpedig ha ők ezt választják a hétvégi lógás helyett, akkor abban van valami.

Kommentelheted a posztot a Szép kilátás! blog Facebook-oldalán is. És a videó:

A bejegyzés trackback címe:

https://szepkilatas.blog.hu/api/trackback/id/tr1005300489

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.05.16. 14:26:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bánatos Exkavátor 2013.05.16. 07:17:48

Jó tíz éve nem teljesítménytúrázok már és jó érzés volt olvasni ezt a beszámolót, kicsit ott lehettem az ösvényen újra :) A Gerecse 50-en egyszer, a második K100-asom után indultam el, de olyan esőt fogtunk ki, hogy a az előttünk haladók sárfolyammá dagasztották az ösvényt és teljesen szétáztunk.

Gyönyörű környék amúgy és megerősítem, hogy egy átlagembernek pont akkora kihívás amivel szenved egy kicsit, de teljesíthető :)

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.05.16. 08:24:05

Gyerekkoromban 3x megtettem. Jó volt.

Két éve tervezem, hogy újra megteszem, előszőr csak 20-at.

Kovacsla 2013.05.16. 08:45:59

Mi a gond a kutyával? Lenne legalább egy résztvevő, aki tuti nem dől ki :)

Bánatos Exkavátor 2013.05.16. 09:00:43

@Macibb:
Ex teljesítménytúrázóként és kutyásként mondom, hogy kutyát nem viszünk teljesítménytúrázni, nem véletlenül tiltják.
Több, mint 10 évvel ezelőtt, de láttam indulót kiszállni pl. a Téry Ödön 50-en emiatt.
Gondold végig, nem bírják és nem úgy bírják ezt a fajta terhelést ahogyan mi, emellett végig pórázon vinni büntetés, szabadon meg csak egy igen jól nevelt, iskolázott pajti jöhet szóba, és egy több száz/ezer indulót megmozgató eseménynél tekintettel kell lenni a többi túrázóra is.

öregbuksi 2013.05.16. 10:11:17

@Bánatos Exkavátor: Hasonló erőnlétű és közel együtt induló emberek laza csoportot alkotnak.
Ezt a csoportosulást régen a lezárt kapuk is segítették. Hol elől mentem hol lehagytak. A célba
5-10 perc eltéréssel érkeztünk. Én 18x teljesítettem a kiírást, sokszor kutyák társaságában is. Az első két ellenőrzési pontig kb 2x annyit teljesítettek mint mi, futottak erre arra nagy vidáman. Marót után már alig, a célban a látásból ismerősök között, S O H A nem láttam beérkező pajtit. Az lehet, hogy elkerültük egymást, de mindig, 18 éven át ? Nehezen hiszem el. Olyant láttam, hogy Tardosán kötözték a buksi lábát, mert a flaszter felmarta a talpát, így neki befejeződőt a Gerecse 50-n.
Kicsit más! Amikor először teljesítettük Kenyeresemmel ezt a távot, húsvét szombatja volt és gyönyörű idő. A cél közelében még állt a Bányász nevezetű kocsmahodály. A búfelejtő elött
nagy füves placc, rajta százával boldog emberek, ki ki a saját itókájával. Azt a hangulatot, érzést nem adnám egy vak lóért. Hiányzik nagyon hiányzik!
További szép napot!

mentolosnokedli 2013.05.16. 11:44:24

Jó volt olvasni ezt a bejegyzést! :). ( Azért a Mátyás király + krumpli együtt nem kicsit vicces :D )

delejezoe 2015.05.21. 11:32:10

Valószínűleg, ha Brezsnyev vadászott, ott ugyan nem dolgozhattak asszonyok a környéken...

jaty 2018.12.18. 12:49:18

Hááát járhatott épp Mátyás király arrafelé, ahol az öreg kovács csinálta a faszenet, de hogy krumplit nem evett az biztos. Merthogy azt a földrészt ahonnét a krumpli származik Kolumbusz barátunk csak pár évvel Mátyás halála után fedezte fel...Ráadsul a burgonyát betelepítése után még hosszú ideig mérgezőnek tartották európában...