Szép kilátás!

Hegycsúcsközvetítő Kaptatási Iroda - Egy amatőr túrázó töketlenkedései

Bél-kő, a magyar sziklaparadicsom

2014. február 13. 10:00 - 10czi

Tavaly, amikor a gyerekekkel a bél-kői kilátóból néztük a magaslati bányaudvar holdbéli fennsíkját, már tudtam, hogy vissza fogok jönni, hogy bemenjek a gigantikus kőteknőbe, és lemászva onnan, a sziklafal tövéből nézzek fel a kétszáz méter magas meredek kőhomlokzatra.

Picture 030.jpg

A hétvégén ugyan elég szottyos idő volt, de nem zavart abban, hogy ezt a tervemet valóra váltsam. A látvány és a hangulat minden elképzelésemet meghaladta. Európa egyik legszebb mászócentrumát lehetne itt kiépíteni.

Gabival Bogácson voltunk egy szombati bulin, onnan rándultunk át kocsival Bélapátfalvára, ami a Bél-kő lábainál fekszik. Felgurultunk egészen az apátsági templomig, és ott parkíroztunk le. A tanösvényen indultunk el felfelé, hogy a hegy dél-nyugati csücske, a Simon vára alatt bekanyarodjunk a sziklafalak alá, a régi kőfejtőhöz vezető útra.

1366_20031122_155018.jpg

Tudom, hogy ez fontos kérdés: a Bél-kő területe védett, viszont csak egy része (a dél-nyugati csücsök, a Simon vára lejtője) fokozottan védett, ahol nem lehet letérni a kijelölt ösvényről. Ez utóbbit pont ki lehet kerülni a bányához vezető úton, ami egyébként korábban földútként funkcionált, azaz a bányát szabályosan meg lehet közelíteni.

Picture 001.jpg

A kanyartól már csak negyed óra séta, és ott is vagyunk a 800 méter szélesen elterülő régi kőfejtő teraszos falai alatt.

Picture 005.jpg

Nem szeretek lelkendezni, de a monumentális meredély hatása lenyűgözött. A teraszok láncolatának ívei, a nagy kőtornyok és szakadékfalak szinte agyonnyomtak.

Picture 023.jpg

Minden pillanatban azt vártam, hogy az egyik kőbástya megelevenedik, Kőmorzsoló a Fehérlófiából lehajol hozzám, és bányamélyen zengő hangon rámrobajlik, hogy mit keresek itt.

Picture 042.jpg

A falaknak hátat fordítva Magyarország egyik legszebb panorámája tárul fel, Bélapátfalva madártávlati képével.

Picture 043.jpg

A látványt befogadva rögtön az jutott eszembe, hogy a különleges sziklafal Európa egyik legszebb mászóparadicsoma lehetne. Mint egyébként néhány nappal korábban Regős József szilvásváradi barlangkutatóval beszélgetve megtudtam, erről volt is szó egy darabig, amikor a bánya tulajdonosa a Holcim cementgyár átadta az egész területet a Bükki Nemzeti Parknak. (Egyes vélemények szerint a svájci Holcim annak idején azért vásárolta fel a konkurens bélapátfalvai cementgyárat, hogy bezárhassa.)

Picture 020.jpg

A sziklafalat tapasztalt mászó mérte fel, és az volt a véleménye, hogy egy alapos tisztítás után tökéletes mászóterepet lehetne rajta építeni sziklamászóknak, via ferrátázóknak. Az ötlet azonban végül feledésbe merült, nem kis részben a mászók és a természetvédők közötti vita miatt.

Picture 034.jpg

Én nem akarok ebben a vitában állást foglalni, de ha Ausztriában meg tudták találni számos esetben a kellő kompromisszumot, akkor valószínűleg Magyarországon sem lehetne olyan nehéz.

Picture 014.jpg

A kőfejtőből óriási befalazott kapuk nyílnak a hegy gyomra felé. Amikor ugyanis a mészkövet a hegy tetején bontották, akkor egy óriási tárnán dobálták le kétszáz méter mélyre a hegy közepén, az alagút annak az aljáig futott.

Picture 036.jpg

Az alagút végén egy óriási őrlőbe estek be a kődarabok, ami megfelelő méretűre morzsolta őket, a csilléken kihordott követ pedig egy azóta elbontott drótkötélpályán szállították le a mész- és cementgyárba a hegy lábához. (A drótpályáról persze rögtön a boveci vagy a stoderzinkeni zipline ugrott be.)

A hegyoldal annyira meghozta a kedvünket, hogy felmentünk a hegy tetejére, a gigantikus felhagyott bányaudvar holdbéli fennsíkjára. Az út észak-kelet, azaz a Bél-kői kilátó felől vezet be.

Picture 050.jpg

A bányaudvar körülbelül ugyanazt hozta horizontálisan, amit a kőfejtő vertikálisan. Kicsi, barna kóborhangya vagyok, mondogattam magamban.

Picture 058.jpg

Kimentünk a bánya északi pereméig, ahol láthatóan tömegsporttá érett a sárga kövekből kirakott szerelmes feliratok készítése. Bélapátfalva a hegyoldal ölelésében jól bevackolta magát.

Picture 054.jpg

Az egyik pontról kiválóan látszott a volt cementgyár a mélyben. Micsoda érzés lehetne innen lesuhanni egy zipline-on!

Picture 059.jpg
A peremről átsétáltunk dél-nyugati irányba.

Picture 071.jpg

Felmentünk az ösvényen a Simon várára, ahonnan jól látszódott nyugat felé a Kékes csúcsa.

Picture 068.jpg

Onnan visszaereszkedtünk a teknőbe, majd átvágva a fennsíkon elhagytuk azt arra, amerről érkeztünk. Egy órányi sétával visszaértünk az apátsági parkolóhoz.

Hegytörténelem

A bél-kői bányát azután nyitották meg, hogy Lovag Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos 1908-ban cementgyártó üzem építésébe kezdett Bélapátfalván. Fő alapanyagként a Bél-kő hegy mészköve szolgált, másrészt a környéken előforduló agyag, agyagpala előfordulások. A cementgyár első egységei 1910-re készültek el.

BIG_0006735129.jpg

A Bél-kő hegyen a bányanyitás 1909-ben kezdődött az észak-nyugati hegyoldal lejtőjének közepén az 550 m tengerszint feletti magasságban. A viszonylag kis területű bányaudvarról egy 2,5x2,5x75 m-es altárót hajtottak ki, és a táró végénél felfelé műveléssel egy függőaknát létesítettek. A mészkő fejtése kezdetben az aknába történt, majd több mint 50 évig egészen 1964-ig a hegy homlokát művelték lépcsősen, ez látható ma is. 

A "hegy ráncolja homlokát" mondta látogatásakor Szabó Magda írónő. A teraszos lépcsős művelés később veszélyessé vált, ezért 1964-ben a hegy tetején, 730 m-es szinten nyitottak bányát. Innentől kezdve a Bél-kő hegyet felülről művelték. A bánya művelése - a mészkő vagyon fogyása - főleg akkor vált intenzívvé, amikor a 180 000 tonna évi termelésű régi cementgyár helyett 1979-ben új cementgyár kezdett termelni, mintegy ötszörös kapacitással.

BIG_0006735139.jpg

Az égetett mész gyártása 1998-ben, míg a cementgyártás 2000 évben fejeződött be. A bánya bezárására a tájrendezés után 2003-ban került sor. A négy helyrajzi számon lévő bányatelek egy része az un. dél-nyugati orom már 1984-től a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozott. A művelés alatt állt két bánya telek, valamint a harmadik telek 2003-ban kerültek a Bükki Nemzeti Park tulajdonába és 2008 elején miniszteri rendelettel védetté lettek nyilvánítva. A három telek mintegy 100 hektár területű.

1910-től a bezárásig a több mint 90 év alatt 19 475 000 tonna mészkövet termeltek ki, ami azt jelenti, hogy az eredeti hegyből mintegy 7 millió m3 hiányzik. Ennek közel háromnegyedét az utolsó 23 évben bányászták.
Az apátsági templom fölötti parkolótól (385 m szint) kiindulva a Bél-kő 816,5 m-es kilátópontjáig természeti tanösvényt alakított ki a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A tanösvény 5 km hosszú és 7 állomása van ismertető táblákkal.

peresz2.jpg

A Bél-kő kiemelkedő botanikai értéke a hegynek a mediterrán hegyvidékek hangulatát idéző szirti pereszlény, amely csak itt fordul elő hazánkban. A többi értékes növényfajt is összeszámolva 3 fokozottan védett, 35 védett és 14 lokális értékű található meg a hegy lejtőin.

bsarmany.jpg

A hegy zoológiai értékeihez tartozik többek között a türkiz boglárka, több védett hüllőfaj, mint a lábatlan gyík, az erdei sikló vagy a rézsikló. A madarak közül a legjellegzetesebb faj a bajszos sármány, a feketeharkály, vagy a fokozottan védett, alkalmanként előforduló fehérhátú harkály. A Bél-kövön található földalatti üregek, bányavágatok ideális élőhelyei több denevérfajnak.védett terület, de nem fokozottan.

(A történeti részek forrása a Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület információ gazdag honlapja, és a Wikipédia, a történeti képeké pedig az Index Várak, várromok fóruma)

Kommentelheted a posztot a Szép kilátás! blog Facebook-oldalán is.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szepkilatas.blog.hu/api/trackback/id/tr665809685

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.