Szép kilátás!

Hegycsúcsközvetítő Kaptatási Iroda - Egy amatőr túrázó töketlenkedései

Olasz fürdőhely Budaörs felett

2014. március 19. 10:01 - 10czi

Unod a Normafát és a Hűvösvölgyet? A Csíki-hegyek sokszínűbb, érdekesebb, nem zsúfolt, ráadásul nincs messze sem.

A csepeli Zsák Hugó utcai panelház 9. emeletének konyhaablakáról gyerekként gyakran láttam néhány nagy és furcsa kopár sziklás hegyet a távolban a Duna túloldalán. Akkoriban megelégedtem azzal, hogy néha rajta felejtettem a szemem zsíroskenyérfalás közben.

_MG_1463.JPG

25-30 évnek kellett eltelnie, hogy el is jussak a kopár hegyekre, és még egy kicsinek, hogy összekössem a kettőt: a lábam alatti hegy ugyanaz, mint amit rengetegszer láttam a konyhaablakból. Igaz, addig is jópárszor elhaladtam a Csíki-hegyek mellett vagy az M0-áson, vagy az M7-M1 bevezető szakaszán, de valahogy sose gondoltam, hogy ezek a dombocskák érdekesek lehetnek. Pedig azok.

Egy januári napon indultam el a lejtőn, amikor a budai-hegység turistatérképét böngészgetve olyan új célokat, jó kilátással rendelkező csúcsokat kerestem, ahol még nem voltunk a fiúkkal. És akkor tévedt a szemem a Budaörs fölötti Csíki-hegyek vonulatára. Aránylag hosszú gerinc, több érdekes nevű csúccsal, a közelben, nem nagy emelkedőkkel: ideális évkezdő túrahelyszín gyerekekkel.

_MG_1478.JPG

Az első menetre 2010 március elején kerítettünk sort a két nagyobb fiúval, edzésként a Szlovák paradicsomra. Az idő felhős volt, lógott az eső lába, de nem érdekelt. Esőköpeny volt, ha meg nagyon rákezd, nincs messze a város, gondoltam. A Tárogató utcában álltam meg a kocsival, a Huszonnégyökrös-hegy (288 m) alatt.
Hamar felhágtunk rá. Ahhoz képest, milyen alacsony, szép kilátás nyílik a szakadékos nyugati oldaláról.

Szívroham 24 ökör miatt
A Huszonnégyökrös-hegy nevének eredetére Thirring Gusztáv két hagyományt említ: az egyik szerint a törökök 24 ökörrel vontatták fel ide az ágyúkat, a másik egy kövér mészárossal kapcsolatos, aki 24 ökörben fogadott, hogy a hegy lábától a tetjéig futólépésben teszi meg az utat; ez állítólag sikerült is, de az életébe került: a tetőn holtan rogyott össze. (Budai-hegység útikalauz)

Most itt a fotók kedvéért ugrunk egy három évet az időben, amikor már mindhárom fiú feljött velem a hegyre. (Sokkal jobb idő volt, és sokkal jobb volt már a fényképezőgépem, remélem mindenki elnézi, hogy homályos-borongós képek helyett tiszta, élesebb fotókkal illusztrálom a túrát.)

_MG_1480.JPG

Az autópályát és a lepényraktárakat nem voltam hajlandó fotózni nyugati irányban, annál inkább lődöztem északnak, a Kecske-hegy felé.

_MG_1482.JPG

Lemásztam a sziklákon 20-30 métert, hogy alulról is tudjak fényképezni, meg a sziklafalat szerettem volna jobban látni. Elfotózgattam volna még egy darabig, de a fiúk kiáltoztak utánam, hogy elég volt, másszak fel.

_MG_1485.JPG

Még lőttem egyet a Csíki-hegyek gerincvonulatáról, ilyen jól sehonnan se lehet látni a sort: elöl a Csík-hegy (314 m), aztán a Ló-hegy (309 m), majd a Szekrényes-hegy (364 m), a háttérben pedig a Frank-hegy és a Széchenyi-hegy platója.

_MG_1501.JPG

Elindultunk a gerincen. A Csík-hegy tetején régebben egy ágas-bogas fa állt, ami aztán kidőlt, és a koronájából kisebb ideiglenes kunyhóvázat rakott össze valaki. 2010-ben még megvolt a fa törzse, három évvel később már azt is bedolgozták az egész lakályossá váló kis házikóba.

_MG_1502.JPG

A 2013-as túra Vili rosszkedve miatt a Ló-hegy után lekanyarodott Budaörs felé, hogy a fenyvessel borított Út-hegyi átkelés után hazafelé vegyük az irányt.

P3071394.JPG

Nemúgy 2010-ben! Akkor továbbhaladtunk a gerincen, a Szállás-hegy mellett a Szekrényes-hegy felé.

P3071387.JPG

Pedig az idő még rosszabbra fordult, a kopár Odvas-hegy mögött sötétedett az ég alja, de a kopasz búbot még sütötte a nap. Mintha az Alacsony-Tátrában lennénk.

P3071389.JPG

Visszafelé tekintve sem kínált semmi jót az idő.

P3071392.JPG

Ennek ellenére Leó bátran tekintett a Szekrényes-hegy felé, senkiben sem fordult meg, hogy fel kellene adni a túrát.

P3071401.JPG

A hegyre felfelé menet elkezdett szakadni a márciusi hó. Ez azonban nemhogy a kedvünket szegte, hanem még vidámabbá is tett minket.

P3071402.JPG

A csúcs alatti hideg-havas sziklák sem tudták az utunkat állni. A Szekrényes-hegy a maga 365 méterével szerintem a Csíki-hegyek legszebb csúcsa. Viszont eléggé fújt a hideg szél a tetején, ezért úgy döntöttünk, hogy lemegyünk a völgybe, a Farkas-hegyi vitorlázóreptér felé.

P3071410.JPG

Egy kis hülyéskedésre persze a völgyben is maradt idő. Innen lesétáltunk a városba, egészen a kocsiig.

Bella Vista Sociale Klub

Ha a Szekrényes-hegynél úgy döntünk, hogy tovább megyünk a gerinc mentén, akkor nagyon hamar a Sorrentónál találtuk volna magunkat, ahol a Budai-hegység egyik legszebb sziklacsoportosulása figyel Budakeszi irányába. Természetesen a Sorrentót is megnéztük, de ez már 2014-ben történt, amikor úgy gondoltam, hogy nemcsak három fiamat, hanem öcsém hatéves kislányát is elviszem. Hülye döntés volt, a szikláknál úgy éreztem magam, mint az egyszeri nyugdíjas, akinek a piacról hazafelé kiszakad a cekkere, a sok zöldség-gyümölcs csak gurul szanaszét, és azt sem tudja, melyik után szaladjon.

Ezúttal felülről támadtunk: egészen az Atomenergia Kutatóintézet parkolójáig mentünk a kocsival. Innen tovább a sárga kereszt, majd hamarosan a sárga csík jelzésen gyalogoltunk nyugat felé. Kincső büszkén menetelt a fiúk előtt.

_MG_1645.JPG

Már az első nagyobb sziklát megrohamozták. Úgy másztak föl rá, mint a bogarak.
Innen még néhány perc volt a Sorrento.

A Sorrento nevét turisták adták. Tájképi szépsége és egyéb kellemes adottságai miatt nevezték el a híres olasz fürdőhelyről, Sorrentóról. (Budai-hegység útikalauz)

_MG_1654.JPG

Ahogy odaértünk a gyerekek nekiszaladtak a sziklának, mint a törökök az egri várnak.

_MG_1681.JPG

Én Leót próbáltam kordában tartani, és lerángatni a veszélyesebb peremekről.

_MG_1674.JPG

A gyerekek nagyanyja pedig a két kissebbel kiabált egyre erőtlenebb, és reménytelenebb hangon, hogy azonnal jöjjenek le. A sárga szikla persze azért annyira nem veszélyes, a gyerekek pedig roppant jól érezték magukat.

_MG_1684.JPG

Ha volt egy kis időm, nézelődtem. A Sorrentóról jól látszott a Huszonnégyökrös-hegy szakadéka is. Körülbelül egy órát voltunk ott, mielőtt visszaindultunk volna a kocsihoz. Azóta is többször hallottam a gyerekektől, hogy milyen jó hely is volt ez.

Műanyag motoros a Vasasztalnál

Most hétvégén felderítettük Hegyi Főnökkel, azaz Vilivel a hegység utolsó fehér foltját, a Frank-hegyet és környékét. Én eleve turistaházbuzi vagyok, és már régóta szúrta a szemem a Frank-hegyi turistaház, ami tulajdonképpen a maga nemében a fővároshoz legközelebbi ilyen jellegű épület, tehát kíváncsi voltam rá, milyen.

Borzasztó idő volt délelőtt, esett az eső, fújt a szél. De úgy mint eddig mindig, ezúttal sem térített el a szándékunktól az időjárás. Végtére is, nem az Északi-sarkra készültünk, ha nagyon átázunk-átfagyunk, fél órán belül találunk meleg helyet, gondoltam.

_MG_4757.JPG

Kocsival megközelítettem a Budaörs és Budapest határán fekvő turistaházat, amennyire lehetett. Természetesen elrontottam a navigációt, ezért jóval lejjebb, a Merengő utcában tettem le az autót egy arra alkalmas helyen, és onnan indultunk fel gyalog a Felső-Határ úton, majd a Berkenye úton, egészen a turistaházig. Mire odaértünk elállt az eső is.

Ha valaki nagyon erőlteti, teljesen fel lehet menni kocsival, de én nem bántam, hogy bemelegítettünk egy kicsit. A turistaháztól Gazdagrét felé indultunk el a jelzett úton, amiről hamar letértünk, hogy egy ösvényen behatoljunk a Frank-hegy 417 méteres csúcsára. Vilinek, mint közölte, még 90% felett volt az energiaszintje, ezért fel is mászott a fehérre meszelt csúcskőre.

_MG_4739.JPG

Innen terveim szerint erdei úton robogtunk volna tovább a közeli Kakukk-hegyre, de rögtön eltévedtünk. A mobiltelefonra letöltött gps-es turistatérkép azonban irányba állított. A gps azért is kellett, mert azzal akartuk megkeresni a Kakukk-hegy csúcsa mellé rejtett geoládát. Vili már az első alkalommal beleszeretett a gps-es kincskeresésbe, most is felszerelkezett néhány cserebigyóval. (Aki nem ismerné, a geocachingről itt lehet olvasni, gyerekes kirándulóknak nagyon ajánlom, mert nagyban növeli a motivációjukat.)

_MG_4741.JPG

Az ösvény, amire rátaláltunk, végig Budapest határa mentén vitt. Ezt az út mellett sorakozó mohás határkövekből tudtuk.

_MG_4744.JPG

Nem kellett sok idő, körülbelül 20-30 perc, és odaértünk a térképen csak Vasasztalként jelölt helyre, ami a Kakukk-hegy csúcsát jelezte. Innen lefelé néhány méterre Vilinek is szemet szúrt egy jobbra haladó kis csapás, aminek szemmel láthatóan nem volt értelme, legalábbis azok számára, akik nem tudták, hogy 10-20 méteren belül itt egy geoláda van elrejtve.

_MG_4745.JPG

De mi tudtuk, ezért elindultunk rajta. Hegyi Főnök hamarosan rá is lelt a Frank-hegy nevű kincsesládára egy nagyobb kő alatt. Beírtuk a a nevünket a kis dobozba, betettünk egy Maoammot, Vili pedig kivett egy kis műanyag motoros bábut. Láthatóan meg volt elégedve a cserével.

_MG_4749.JPG

Csillebérc felé, a völgybe menet Hegyi Főnök figyelme lankadt, ami általában nyavalygásba szokott torkollni. Ezért, amint elértük a régi zöld jelzést, gyorsan belekezdtünk a sasszem-játékba, aminek az a lényege, hogy számoljuk, ki hány felfestett jelzést lát meg előbb.

_MG_4752.JPG

Az erdei triálpályához érve még bele se melegedtünk. Innen nem messze található a második, Irhás-árok nevű geoláda. Feljebb az árok. Lent a rejtek.

_MG_4755.JPG

Átadtam a mobilt Vilinek, közelítse meg ő a rejtekhelyet. Némi tétovázás után meg is találta a dobozt, nagy volt az öröm. A csillebérci buszvégállomáshoz érve ráfordultunk a piros négyzet jelre, ami a Budaörsi-hegy fennsíkján vezet vissza a Frank-hegyi turistaházhoz.

A platón nagyon erősen fújt a szél, a fák teteje két-három métert is kilengett. Hegyi Főnök megnyerte a sasszem-játékot, ezért a hátralevő úton a barkóbafegyvert kellett kiélesítenem, ha azt akartam, hogy ne hullámozzon úgy a kedélye, ahogy a felettünk rohanó felhők által árnyékba vagy éppen fényárba borított erő színe.

_MG_4758.JPG

Szerencsésen odaértünk a turistaházhoz, ahol bedobtunk egy teát és egy kólát. Megkérdeztem a pultost, hogy mennyire számít turistaháznak a házuk, aki azt mondta, hogy inkább panzió jellegű. Ez látszik is az áraikból: egy éjszaka egy főnek 6000 forint, attól függetlenül, hogy mekkora szobában alszik, de ebben az összegben benne van egy reggeli is. Azért ez a többi magyarországi menedékházhoz képest borsos.

_MG_4759.JPG

Innen már csak le kellett sétálnunk a kocsiig. Útközben tárult elénk a fákkal benőtt hegycsúcsokról eddig hiányolt panoráma. A Gellérthegyet sem láttam még soha hátulról.

_MG_4764.JPG

Konklúzió: A Csíki-hegyek bármelyik része könnyű, pár órás séta, amit egészen kis gyerekek is élveznek. Sok részéről szép a kilátás, ami azért leginkább a Huszonnégyökrös-hegy tetejéről élvezhető. Játszótérnek a Sorrento a legalkalmasabb, ha az ember nem tart attól, hogy a gyerekek lepotyognak a szikláról. (A felügyelő szülők száma arányban kell legyen a gyerekekével.) A Farkas-hegy és a Szekrényes-hegy elhagyatottabb csúcsai-völgyei is el tudták szórakoztatni a fiúkat, de azért ide már többet kell gyalogolni. Ha azt veszem, hogy a Normafa - János-hegy - Hűvösvölgy szentháromság a fővárosi turistacélpontok non plus ultrája, akkor el kell mondanom, hogy sokan rendesen el vannak tévedve. A Csíki-hegyek sokszínűbb, érdekesebb, nem zsúfolt, ráadásul nincs messze sem.

Kommentelheted a posztot a Szép kilátás! blog Facebook-oldalán is.

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szepkilatas.blog.hu/api/trackback/id/tr75868020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

balafánt · http://csakakorrekt.blog.hu 2014.03.20. 00:33:03

Egyetértek, mi is járunk erre. Szép út volt (kétszer jártuk meg), hogy elindulunk Csillebérctől vagy Budakesziről, a Frank-hegyen át a Szabadság hegyre. Van ugyan benne némi XII. kerületi kultúrtáj, de minimális, ha ügyesen megyünk.

magyar bucó 2014.03.20. 07:02:36

"A ládába tilos élelmiszert, édességet, csokit stb. helyezni, mert ezek egyrészt hűtés nélkül idővel tönkremennek, másrészt odavonzzák a közelben élő állatokat, amik megrongálhatják a ládát vagy annak környékét."

10czi 2014.03.20. 08:39:36

@magyar bucó: hmmm, lehet, tényleg rossz ötlet volt, kösz, hogy szóltál.

gmarc 2014.03.20. 09:38:32

Én is megcsináltam ezt a túrát, a KFKI-tól mentünk a Huszonnégyökrösig, nagyon élvezetes szép túra volt, a Budai-hegység elég izgalmas, habár nem túl magas.

szamarhegy 2014.03.20. 13:36:53

Ha valaki a KFKI-tól indul, akkor javaslom, hogy menjen végig az a félig aszfaltozott úton egyenesen, amíg a volt repülőtéri épületig, birtokig nem jut, ott forduljon jobbra és ahol az ingatlan kerítése véget ér, onnan 1-2 méterre indul egy csodálatos gerinctúra, kevesen ismerik, 5-600 méter, csodálatos kilátás mindkét oldalra és a Sorrento-hoz vezet. A beszámoló alapján a gerinc túloldalán lévő (Budakeszi, Nagyszénászug mellett elhaladó)völgyből felkapaszkodó szintén nagyon szép útvonalon jutottak el a Sorrento-hoz. Nagyon kellemes hely,egész más világ, mint a Normafa környéke.

szamarhegy 2014.03.20. 13:42:20

A turistaház árait mi is túl drágának tartottuk, egy hátizsákos turista, gyerekekkel csak egy szelet kenyérre vágyik kacsazsírral, sonkával, szalámival, esetleg főtt virsli, rántotta, egy pohár tea, olyasmire, amit pár perc alatt egy kinti asztal mellett megehet és nem kerül túl sokba.

cucurbita pepo 2016.03.16. 09:57:25

Köszönöm a leírást, tegnap megcsináltuk a túrát, fantasztius volt!!! Ugyan budaörsi vagyok, de nem tudtam, hogy a 24ökrösről ilyen hosszú túárt lehet csinálni!!!És ugyanígy havazott, ahogy a képeken!!! :-)

10czi 2016.03.21. 10:20:51

@cucurbita pepo: örülök, hogy kedvet tudtam csinálni hozzá!

Andras Kurucz 2016.09.10. 13:51:54

Nagyon jó kedvcsináló cikk. Délután ki is próbálunk egy rövidebb szakaszt. Köszönöm!