Codename: Escape Navigator

Szép kilátás!

Magyarország 2. legjobb sziklakilátópontja

2014. május 23. - 10czi

Avagy hogy birkózta le a Megyer-hegyi tengerszemet a zempléni Nagy-Péter-mennykő.

csik_1.jpg

Nem is tudom, miért akartam a Zemplénbe menni. Messze is van (Budapesttől), nem is túl magas, nincs is olyan nagy híre. Ja, de tudom már! Nem messze van a Megyer-hegyi tengerszem, amit nemrég Magyarország legszebb helyének kiáltottak ki egy internetes szavazáson. Ha pedig már ott vagyunk, felmegyünk a Zemplénbe is, gondoltam. A vége az lett, hogy a tengerszem, bár tényleg szép, messzire elmaradt a Zempléntől, mind hangulatban, mind látványban. Ennyit az internetes szavazásokról.

Péntek késő délután indultunk Gabival, munka után. Előzőleg lefoglaltunk két szállást. Vadromantika vagy kényelem? - tettem fel a kérdést Gabinak, aki egyikről se akart lemondani. Ezért első éjszaka a 250 kilométerre fekvő hegylábi falucskában aludtunk Erdőhorvátiban (2500 fő/éjszaka) egy vendégházban, másnap estére pedig kivettem a Zemplén kellős közepén, minden civilizációtól jól messze álló Istvánkúti turistaházat, kőkemény 1000 forintért kettőnk számára. (Se áram, se csatorna, se térerő. Víz a forrásból, hő a vaskályhából.) Estére értünk Erdőhorvátiba, ahol egy gyors serpenyős szalonnás-kolbászos-gombás-hagymás-paprikás mix után el is dőltünk. Másnap délelőtt odébb gurultunk 20 kilométerrel a tengerszemhez.

_MG_4882.JPG

Egész közel le tudtam parkolni, egy kis séta után ott is voltunk az egykori malomkőbányánál, aminek az aljában tavat képezve összegyűlt a víz. Nem akarok sok szót pazarolni a tengerszemre, beszéljenek helyettem a fotók a galériában.

_MG_4859.JPG

El kell ismerni, tényleg érdekes, ahogy a 10-20 méter magas függőleges sziklafalak beleszakadnak a tó fekete vizébe.

_MG_4872.JPG

A tavat jól körbe lehet sétálni egy félóra-óra alatt, mindenféle szögből és magasságból el lehet mélázni a látványon.

_MG_4887.JPG

Egy helyen egy mesterséges sziklaszorosban ki lehet sétálni a partjára is. (Ezen az úton görgették fel anno a malomköveket.)

_MG_4877.JPG

Kellemesen ki van korlátozva az út, profi az egész turistahely kialakítása, talán ezért volt nekem egy kicsit túl mesterkélt. Fürdeni sajnos még hideg volt a víz, felfújhatós csónakot meg nem hoztunk, pedig az még egy izgalmasabb vállalkozás lett volna.

Visszaültünk a kocsiba, és irány Háromhuta, az utolsó civilizált hely az Istvánkúti turistaház előtt. Útközben áthajtottunk Tolcsván, ahol egy pincében felszerelkeztünk egy liter helyi furminttal.

_MG_4899.JPG

A másfél órányi út Középhutától öt kilométer hosszú felfelé, amiben van egy combosabb 300 méter szint emelkedő. Először a sárga jelzésen nyomultunk a Mlaka-rétig, majd a kék jelzésen haladtunk tovább.

_MG_4896.JPG

Kis fekete rovarokkal volt tele az összes bokor, az út. Bő óra múlva értünk fel először a vadászházhoz. Már erősen délután volt. Na így képzelem én a klasszikus horrorfilmekben szereplő baljósan elhagyatott erdei kunyhókat, ahol az oda kiránduló x fő fiatal diák szépen sorban, de válogatott kínzások között elhalálozik valami elmeháborodott sorozatgyilkos vagy szellem működésének eredményeképpen.

_MG_4906.JPG

Szerencsére a szállás száz méterrel odébb, a tégla turistaházban volt. Bár nehezen verekedtük át a zárakon és lakatokon, mikor bejutottunk, láttuk, hogy a ház nincs elhanyagolva. Gondosan kisöpörték, tiszta az asztal, és felszerelték minden olyan kellékkel (gyertya, tűzifa, fejsze, pokrócok), ami kellhet ahhoz, hogy ne szenvedjünk hiányt.

IMG_4910.JPG

Gabi egy kicsit zsonglőrködött az energianyalábokkal a szobában. Ittunk egy kis furmintot a megérkezésre, majd megtárgyaltuk, hogy süssünk valamit tábortűzön, vagy menjünk el még előtte a közeli Sólyom-bércre (564 m). Ez utóbbi javaslat győzött.

_MG_4915.JPG

A háztól visszafelé kellett elindulni, amerre jöttünk. Körülbelül fél órát sétáltunk, amikor odaértünk a bércre vezető sárga háromszög jelzéshez. Itt egy kis kaptató után elértük a csúcs kapuját egy büszkén feszítő sziklaszálat. Ahogy a sziklákon közeledtünk a Sólyom-bércre, furán kellemes előérzet töltött el.

Vigyázat, most elragadtatott rész következik! Nagyon ritka az olyan hely, ahol az erdőből hirtelen lép ki az ember a sziklafal tetejére, ahonnan olyan panoráma tárul elé, ami azonnal beszippantja. Eddig talán a bükki Tar-kőnél éreztem hasonlót.

_MG_4918.JPG

A Sólyom-bércre lépve komolyan olyan érzésem támadt, ha egy óriási levegővétellel teleszívnám a tüdőmet és kitárnám a szárnyaimat, akkor elrugaszkodva a sziklafaltól végighussanhatnék a völgy felett. Nem is értem, miért élnek az emberek külöböző kábítószerekkel, mikor ez maga a kábítószer.

_MG_4921.JPG

Előttünk a vonulat, jobb végén a távolban Regéc várának romjai. A völgy háborítatlan békében kígyózott a gerinc alatt. A helyzetet szinte a giccsességeg fokozta a lemenő nap.

_MG_4923.JPG

Gabi mosolyából lerítt: vadromantika kipipálva.

_MG_4938.JPG

Lejjebb a sziklába építva felfedeztünk héhány beépített biztosítópontot, ami azt mutatta, hogy a sziklamászók is megtalálták maguknak ezt a király helyet. Egy fél órát tölthettünk a Sólyombércen, már sötétben indultunk vissza.

_MG_4953.JPG

A háznál még sütöttünk egy kis kolbászt meg virslit, majd beültünk furmintozni. Gabi a gyertyákkal nagyon hangulatosra varázsolta a helyet, a kályhában ropogott a tűz. Úgy voltunk vele, hogyha még egy évig kellene itt maradnunk, ebben a tökéletes csendben és elszigeteltségben, azt se bánnánk. Azért az éjszaka nem volt ilyen nyugalmas. Álmomban folyamatosan rablókkal és haramiákkal harcoltam, akik állandóan megtámadták kunyhónkat és mindenféle rosszat akartak. Hiába, nem szoktam hozzá az erdő közepén alváshoz.

Másnap borult ég fogadott minket reggel. Nem érdekelt nagyon minket, mert végig esős időre számítottunk. Felvettük az esőkabátot, és nekiindultunk másik előre kiszemelt célunkhoz, a Sólyom-bércnél is többet ígérő nevű Nagy-Péter-mennykőhöz (709 m).

_MG_4957.JPG

Fokozottan védett nyíresen vágtunk át, úgy látszik a nyírfa ritka lehet ilyen magasságban.

_MG_4959.JPG

A kék jelzésről leválva a sárgán kaptattunk tovább. Ha sárga, akkor szalmasárga, ha szalmasárga, hát sárga: kisütött a nap is.

_MG_4963.JPG

Bár az úgynevezett "kibukkanási élmény" nem volt olyan intenzív, mint a Sólyom-bércnél, azért itt is szinte visszahőköltem a látványtól. Ha lehet azt mondani, a panoráma még a sólyom-bércit is felülmúlta.

_MG_4967.JPG

Szemben északra a Nagy-Milic csúcsosodott, azon túl már Szlovákia terül el. 

_MG_4982.JPG

Ennyit talán még sosem fotóztam csúcson, ezért mivel nem tudom ide mindet betenni, a galériában megnézheti, aki kíváncsi rá.

_MG_4979.JPG

Nemcsak a Canon lencséje, mi is alig tudtunk betelni a kilátással. Ha meg kellene választani az ország legszebb természetes kilátópontját ezt választanám. Na jó, a Prédikálószék megelőzi egy hangyafasznyival.

_MG_4987.JPG

Visszafelé egy nagy zöld réten mentünk át, ami kínálta magát egy kis lustálkodásra. Gabi valamelyik felmenője biztos juhász volt, mert imád napsütötte erdei réteken elfeküdni és süttetni a hasát, és azt hiszem ez a tevékenység nekem sincs egyáltalán ellenemre, sőt a túrákon az egyik kedvenc tevékenységemmé vált.

_MG_4986.JPG

Félórát sütkéreztünk, amikor sajnos elment a nap. Ráérősen visszaballagtunk a házba, rendet tettünk magunk után, és sajnálkozva elindultunk Középhuta felé, ahol a kocsit hagytuk.

Nagy-Milic, kis kilátás

Nem először voltam a Zemplénben, három éve március közepén, a magyarországi csúcsgyűjtő körutunkon felgyelogoltunk a két nagyobb fiúval a Nagy-Milicre. Füzérben álltunk meg a kocsival, onnan hágtunk fel a 893 méter magas csúcsra, aminek az elnevezése a lexikonok szerint egy szláv személynévre vezethető vissza.

P3142476.JPG

Füzér vára mellett kíváncsian mentünk el, de a desszertet a végére tartogattam. A felfelé úton nem emlékszem semmi különlegesre.

P3142480.JPG

A csúcson kilátás nem, viszont egy szlovák címerrel ellátott kőobeliszk viszont várt minket. A csúcs ugyanis pont a határon van.

P3142506.JPG

Kis pózolás után visszafordultunk, és leloholtunk az igazi látványossághoz. A vulkáni kúpon üldögélő várromhoz vissza kellett egy kicsit kapaszkodnunk, de megérte.

P3142501.JPG

A várrom elég jó állapotban van, be lehet járni zegét-zugát az ágyúréstől az egykori koronaőrző teremig. (1526 után ugyanis egy évig itt őrizték a magyar koronát.)

P3142497.JPG

Ha a hegyen nem kaptunk a kilátásból, itt bőven bepótolhattuk.

P3142494.JPG

Jó sokáig elvoltunk fent, ami azt mutatja, hogy nem lehet unatkozni. Gondolom, így érezték lakomáikon az Aba nemzetség tagjai is, akik 1264 előtt építették fel maguknak.

fuzer_rajz.jpg

Konklúzió: Tulajdonképpen a posztban már ellelkendeztem magam Zemplénnel kapcsolatban: a Sólyom-bérc és a Nagy-Péter-mennykő szerintem Magyarország legszebb és legjobb hangulatú természetes kilátóhelyei közé tartoznak. Fél óra eltöltése rajtuk felér egy egyhetes all inclusive wellness nyaralással, azaz inkább simán túltesz rajta. Egy nap az Istvánkúti turistaházban pedig jobb egy hónap idegszanatóriumnál. Emberek, zaj, felesleges zargatás sehol, csak a végtelen csend, és nyugalom. Biztos vannak még eldugott pontjai a hegységnek, amit fel kell fedeznem, mert hogy ide még visszamegyek az biztos. A gyerekek számára egyértelműen a füzéri vár volt a látványosság, nem szabad kihagyni.

Kommentelheted a posztot a Szép kilátás! blog Facebook-oldalán is.

A bejegyzés trackback címe:

https://szepkilatas.blog.hu/api/trackback/id/tr116164699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kék madár 2014.05.23. 23:53:06

iszonyat jo, mer nem lattam eddig ezt a blogot?

septem 2014.05.24. 00:35:44

keresd meg a kőembert, biztos hogy tetszeni fog! egyébként a blog: 5*

Oliver Garcha 2014.05.24. 02:19:25

ÁÁÁÁÁÁÁ.... Nagyon irígy vagyok! Évek óta nem sikerül visszajutni, pedig az egyik kedvenc helyem. Kisvasutazni Pálházáról, azután felsétálni a sziklamászóhelyre a kilátásért. Másnap meg átbiciklizni Füzérradványba a kastélyhoz. Hmmmm...

Zsömle 2014.05.24. 06:19:43

A Mlaka-réttől (és a Sólyom-bérctől) már csak egy ugrás lett volna kelet felé a Kerek-kő, ott még nagyobb "kibukkanási élményben" lehetett volna részetek. Ha még nem jártatok arra, feltétlenül el kell menni megnézni. :)

[HPhD]Blokkolnam 2014.05.24. 07:07:58

"A várrom elég jó állapotban van, be lehet járni zegét-zugát az ágyúréstől az egykori koronaőrző teremig."

Azért van "jó állapotban", mivel az utóbbi években komoly rekonstrukciós munkákat végeztek(nek) rajta. Emlékszem gyerekként a 80-as években a tériszonyom sokkal jobban élvezkedett a korlátok és a kiépített turista részek nélkül :)
hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCz%C3%A9ri_v%C3%A1r

Fogatlan Prókátor 2014.05.24. 07:08:10

A vár igazán megérdemli, hogy a nevét is megtudjuk. Fűzéri Várról van szó, hasonló nevű faluból közelíthető meg.
Ha már Istvánkúton jártatok, a Pengő-kő is kiváló túracélpont. És persze a környéken millió hely :-). Zemplén az ország méltatlanul hanyagolt része turizmus szempontjából.

[HPhD]Blokkolnam 2014.05.24. 07:10:38

@Fogatlan Prókátor: "Füzér vára mellett kíváncsian mentünk el, de a desszertet a végére tartogattam. A felfelé úton nem emlékszem semmi különlegesre."

ott van a szövegben, és helyesen is írva, nem "Fűzéri" hanem "Füzéri" :)

Fogatlan Prókátor 2014.05.24. 07:11:57

@[HPhD]Blokkolnam:
Viszont akkoriban sokkal romantikusabb volt. Mikor legutóbb arra jártam a várcsősz megkínált borral...

[HPhD]Blokkolnam 2014.05.24. 07:16:01

@Fogatlan Prókátor: mondjuk télen még így kiépítetten is tud kalandot a hely :) vagy 2-3 éve pár nappal Újév előtt jártunk fent, olvadás után volt egy kis visszafagyás...az összes korláton centi vastag jégréteg, plusz a falépcsőkön és köveken is. Felfele kicsit így lassú volt, lefele meg seggen csúsztunk :) A kapuőr ideadta a hatalmas kulcsot hogy majd ha kijöttünk zárjuk be a várat (hehe), mi voltunk késő du az utolsó vendégek (vagy legalábbis aki túlélte és visszatért :) )

blasiuss 2014.09.12. 00:03:51

"Nem is értem, miért élnek az emberek külöböző kábítószerekkel, mikor ez maga a kábítószer." Ennyi, ehhez nem is kell semmit hozzátenni. :-) A Nagy Péter mennykőről egyébként jó időben a Tátrát is lehet látni, ez még emeli a "rangját".
Zemplén legszebb részei ezek, de azért még van miért visszamenni! :-)

Sz. Zsolt 2015.11.21. 10:13:36

Üdv! Azért kezdtem olvasni a bejegyzést, mert úgy gondoltam -a cím alapján- ki fog derülni, hogy hol van hazánk első számú "sziklakilátópontja". Ez nem történt meg, ugyanis a példának felhozott első számú, Megyer-hegyi tengerszem Magyarország legszebb helyének lett kikiáltva, ami messze nem ugyanaz, mint a kilátópont.... De mindegy

10czi 2015.11.23. 10:54:18

@Nomád a hegyek vándora: "Ha meg kellene választani az ország legszebb természetes kilátópontját ezt választanám. Na jó, a Prédikálószék megelőzi egy hangyafasznyival."

Hullafotós és kézen fogott butykosa 2015.12.30. 12:32:38

Térképen nem találod meg a Kakasülőt. László tanya felett. Mesés. Ülsz Mo felett és tátod a szád. Mögötted meg a Felvidék.

2016.03.20. 14:35:17

Most jöttünk meg a Zemplénből, alapvetően a blog ezen posztját követve (bár más szálláson).
Tényleg gyönyörű hegység, másnak is ajánlom.
Ami most más volt, az az, hogy a Nagy Milic mellett, egy másik csúcsponton emeltek egy kilátót, Károlyi kilátó néven, onnan nagyon szép a kilátás mindenfelé

10czi 2016.03.21. 10:19:35

Örülök, hogy bejött! Azóta jártam arra én is, láttam a kilátót, le is videóztuk. Felfuttatta kissé a turistaéletet odafent :)