Mákos metélt versus Parajos-juhtúrós-tejszínes-tagliatelle kecskesajttal megbolondítva.
Egy régi képet sodort elém az élet az azóta sajnos megszűnt Retro gastro blogról: a Lajosforrás turistaház étlapja van rajta. Pont ma kerek 34 éves ez a menüsor, amit átfutva elcsodálkozhatunk, milyen egyszerű volt az éhes emberek étele régen, "A krumplileves legyen krumplileves" időszakában. Bezzeg ma! Nemrég jártam a felújított Hármashatár-hegyi turistaházban, ahol a szomszédos Hangár bisztrót ajánlják a kopogó szemű turistának, ha meleg ennivalóra vágyik. A két menüt most iderakom egymás alá, hogy lássuk a különbségeket:
Kíváncsi lennék, ha ön enni akarna egy túra után a hegy tetején, melyiket választaná:
- Húsleves húsgombóccal vagy Mentás zöldborsó krémleves bazsalikomos olajjal?
- Rántott csirke hasábburgonyával vagy Karamellizált datolya-szilvával töltött csirkemell rántva, szeklicés édesburgonyával, tökmagolajjal?
- Mákos metélt vagy Parajos-juhtúrós-tejszínes-tagliatelle kecskesajttal megbolondítva?
- Sertéspörkölt galuskával vagy Konfitált tarja fűszeres steak burgonyával, fokhagymás-chilis pecsenyelével megbolondítva?
- Házi csalamádé vagy Kevert saláta mézes-mustáros vinegrettel?
Amúgy hasonló a helyzet a frissen felújított turistaházak másik zászlóshajójával, ahol kínálnak meleg ételt: Galyacentrum Bisztro
A patinás turistaházakat, mint a Kő-hegyi, az Ágasvári vagy a Fehérkőlápai, nem sorolom ide, mert ők képviselik a folytonosságot a régi menedékházak és a maiak között.
*A nyitóképet az Osztrák-Alpokban lőttem, egy gasthofban, ahol a magyar szakács rántott véres hurkát ajánlott vacsorára.