Codename: Escape Navigator

Szép kilátás!

Karanténtúra a bakonyi UFO-leszállóhelyre

2020. április 30. - 10czi

A kijárási korlátozás alatt ismertem meg a Bakony szélének egy nagyon érdekes, eldugott részét. A szabályokat messzemenőkig betartva kétszer is jártunk ott az elmúlt hétvégéken. Ebben a posztban olyan túrákat ajánlok, amik legálisan, és ami fontosabb, biztonságosan bejárhatók. Fontos: A kormányszóvivő ma földrajzilag pontosította, hogy kinek, hol nem lehet szabadidős sétát folytatni. Eszerint fővárosi és Pest megyei lakos nem utazhat el vidéki kirándulóhelyre. A posztot tehát így olvassa tovább mindenki.

Inotai hőerőmű, péti nitrogénművek, óriás katonai lőterek: Várpalota nevéhez az elmúlt évtizedekben olyan asszociációk tapadtak, amitől a legtöbb túrázónak feláll a hátán a szőr és reflexből messzire kerüli a környéket. Csakhogy az idők változnak. A hőerőmű bezárt, a katonai nagyüzem elmúlt és a Palotai-Bakony, ahogy itt a Keleti-Bakonynak ezt a részét emlegetik, nagyszerű, sőt, különleges túratereppé vált.

img_3824.JPG

A járvány alatt alapvetően olyan túraterepeket keresünk, ami Budapestről egy órán belül elérhető kocsival, és kevésbé népszerűek, aminek köszönhetően nincsenek sokan. Várpalota még így se jutott volna eszembe, ha egy ismerősöm nem ajánl nagyszerű medvehagymázó helyet Hétházpusztánál a Bakonyban. Az út keresztülvitt Várpalotán, és visszafelé jövet megakadt a szemem egy furcsa formájú kilátón, amit párszor már láttam korábban. A lakótoronyszerű kilátóban az is fura, hogy nem csúcson áll, nem is túl magasan - a környékbeli hegyeken több jobb pont is lett volna az elhelyezésére.

Megnézzük magunknak ezt a kilátót, gondoltam, és leparkoltunk az út mellett egy murvás részen. A kilátóhoz egy tábla mellett kellett elmennünk, ami arra figyelmeztetett, hogy itt fekszik egy lőtér is, amin néha éleslövészetet tartanak. Mikor odaértünk a toronyhoz, és elolvastam rajta a feliratot, minden összeállt. A Maderspach Viktor mérnök, vadász, vadászati szakíróról elnevezett kilátó korábban lőtértorony volt, és a lövészeteket felügyelték róla.

img_3788.JPG

A mostani várpalotai lőtér három hatalmas, összefüggő katonai területből áll, ami nyugatról keletre sorakozik a Veszprém fölötti térségtől Várpalota fölöttig, sőt egészen Bakonykútiig nyúlik 45 kilométer hosszan 2-15 kilométer széles sávban. Ez Közép-Európa legnagyobb katonai lőtere. Ahol manapság a NATO gyakorlatozik néha, a rendszerváltás előtt a szovjet hadsereg volt az úr. Régebben a folyamatos lövészettől, ágyúzástól remegtek Várpalota házainak falai, a tankok hatalmas portengert kavartak nap mint nap. Ma már a lőtér egyes részei Natura 2000-es területek. Több a kiránduló a széles tankutakon, mint a katona. Az, hogy itt több mint száz éve katonai lőtér van, paradox módon segített, hogy a sziklagyepes, kopár, sziklás-karsztos táj szinte eredeti formájában megmaradjon.

img_3793.JPGKilátás az egykori lőtértoronyból

A 246 méter magasan álló kilátó annyira lakályos, hogy nyáron simán beköltöznék, ha betehetnék néhány egyszerű bútordarabot. A kilátás főleg dél felé, a Sárrét lapálya irányában látványos. Mint egy gigantikus ipari múzeum: jól látszik Várpalota lakótelepe, mögötte Pétfürdő a vegyiművekkel, valamint a három hatvanméteres inotai hűtőtorony, ami a romos erőműépülettel vadromantikus-posztapokaliptikus kulisszát kínál a derűsen illatozó sziklagyepes lejtőnek.

A felrobbant aknavető

1994 augusztusában négy katona életét vesztette itt a katonai lőtéren egy balesetben, továbbá hárman súlyos, hárman pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek. Éleslövészet közben ugyanis felrobbant egy 120 milliméteres aknavető. Ez egy olyan fegyver, amit megközelítőleg függőleges helyzetben állítanak tüzelőállásba, a töltés is felülről történik. Valószínűleg rátöltés történt, azaz két gránát került az aknavetőbe, s ez okozta a robbanást. A korabeli lapok szerint a detonáció erejére jellemző, hogy Kránitz százados, irányító tiszt is, aki 150 méterre volt a lövegtől a lőtértoronyban, a robbanás pillanatában, súlyosan megsérült. Sérülése után a lőtértorony mellett álló szolgálati gépkocsin hajtott be a várpalotai kórházba, ám a boncolási jegyzőkönyv alapján „életének megmentésére lehetőség nem volt".

img_3878.JPG

A kilátót az egykori tankúton kialakított terepkerékpárút köti össze a Várpalota felől a Bakonyba ékelődő Várvölggyel, ahol térképem szerint várrom roskadozik, valamint barlangok, kilátóhelyekkel tarkított sziklaormok sorjáznak. Mivel a hely hangulata annyira megfogott minket, rögtön el is határoztuk, hogy következő héten visszajövünk, és bringával vagy gyalog felderítjük azt a részt is. A következő héten szintén a műutat keresztező tankút szélén parkoltunk. Lehetett volna Várpalota határán is, onnan valamivel közelebb lett volna a Várvölgy, de mostanában nem szeretik az emberek, ha túrázók parkolnak a házaik közelében, ezért jobb a békesség. Az egykori tankúton 20 percig tartott míg elértük a Várvölgy alját a dél felé lejtő karsztos gyepes mezőkön keresztülhatolva.

img_3810_1.JPG

A Várvölgyben két turistautat is lehet választani, hogy feljussunk a látványosabb részekhez. A kék jelzésű tanösvény a völgy aljában hág felfelé, a piros kereszt viszont egy idő után kijön a mély völgyből a völgyvállra, és egy szép, ligetes-sziklagyepes fennsíkszerű képződményen halad párhuzamosan - több sziklapárkányos kilátóterasszal fűszerezve. A piros keresztet választottuk, és nagyon nem bántuk meg. Sütött a nap, de kissé fújt a szél: a fák friss zöld lombok alatt hajladoztak, a tisztásokon a vidám színű mezei virágok bólogattak. Balra a távolban a Bakony hegycsúcsai, jobbra lent a mély völgy, legalább ötféle madárcsicsergés - hát ez az, amiért egy városi ember eljön a zajos főút melletti, ötödik emeleti, szűk lakásból.

img_3842.JPG

A sziklás kilátópontokon leláthattunk a völgybe. A szűk, erdővel borított völgykanyar sziklái, természetes elzártsága éles ellentétben volt lentebbi tágas karsztos mezőkkel. Az egyik szép kilátással rendelkező ponton egy rönkpadot eszkábált valaki, itt találkoztunk két uzsonnázó túrázóval - rajtuk kívül az egész délután még összesen négy emberrel futottunk össze, ami egy napos tavaszi hétvégén nem rossz.

_mg_0047.JPG

A negyedik kilátópont a völgyben egy kis sziklán meredező várromra nézett: itt áll régen Bátorkő vára. A nagyjából egy nagy vártoronyból álló minivár a 13. század végén épülhetett. Mátyás idejében a király egyik kedvenc vadászkastélya volt állítólag. Sok mindent nem tudni róla, de azt igen, hogy a török hódoltság idején rombolhatták le, később ezért nevezhették el Pusztapalotának. A vártorony falainak egy része még áll.

_mg_0052.JPG

A vártól dél-nyugatra domborodik a Fajdas-hegy, ahová a tanösvény visz fel. Ezt a csúcsot még mindenképpen meg akartuk nézni, mert igen érdekeseket hallottam róla, akár igaz, akár nem. A tanösvényt nem egyszerű követni, kijárt út nem nagyon van. Vagy mert senki nem kíváncsi a Fajdas-hegyre, vagy mert az UFÓ-k eltakarították... Szóval elvergődtünk az egyre erősödő szélben a kopár tetőre, amin egy beton csonkagúla (földmérési alappont) jelezte a 413 méter magasan domborodó hegytetőt. Leültünk egy szélmentesebb helyre, hogy elfogyasszuk a szendvicseinket. Míg majszolgatjuk, felidézem a 2016-os UFO magazin cikkét, ami egy furcsa 1992-es esetet ír le.

Január 3-án, 12 óra előtt a város határában működő benzinkút kezelője, Papp Tibor értesítette a helyi rendőröket, hogy egy szürkésfehér színű, gömb alakú, autó nagyságú tárgy felfoghatatlan sebességgel, de teljesen hangtalanul, körülbelül 200 méteres magasságban, lapos szögben átrepült a mintegy három-négy kilométerre északra található hegyoldal irányába, majd hirtelen átbukott a hegygerincen, és eltűnt a megfigyelők szeme elől. Ezt követően mintegy 10-15 méter átmérőjű, henger formájú, vaskos füstoszlop tört fel a magasba, s rá egy másodpercre láng is felcsapott a szóban forgó helyen. Öt autóval húsz rendőr indult a helyszínre: a Fajdas-hegy tetejére, ahol több száz négyzetméteres területen, szinte szabályos kör alakban parázslott az aljnövényzet - legalábbis ezt nyilatkozta Sütő József százados a Magyar Televízió helyszínen forgató stábjának. Nem sokkal később a szintén riadóztatott tűzoltók is megérkeztek a helyszínre, és különös jelenségről számoltak be: a tűz a növényzet alsó, földfelszínhez közeli részeit néhány centiméter magasságban elszenesítette, annál feljebb viszont meg sem pörkölte. Hivatalosan a vizsgálat nem jutott semmire, többen gömbvillámra gyanakodtak.

_mg_0055.JPG

Mi mindenesetre nem éreztünk bizsergést, semmihez sem hasonlító furcsa szagokat, vagy furán forró talajt, dehát ez 28 év elmúltával nem is csoda. Ha volt is itt valami - UFO, gömbvillám, vízjégmeteor, vagy csak Gazsi gyújtotta fel a kiömlött pálinkát a gyepen az elpöckölt cigicsikkel -, ma már nem tudjuk, mi volt az. A Fajdas-hegy neve pedig kutakodásom alapján onnan jön, hogy Mátyás idejében itt űzték a vadászok a fajdkakasokat, amiből ezek szerint elég sok lehetett erre.

_mg_0058.JPG

Viszont a kilátás még szebb volt innen, mint a Maderspach kilátóból. Még a távoli Péti-hegyen álló geodéziai mérőtornyot is kivettem Pétfürdő felett, ahol februárban teljesítménytúráztunk. Mivel a szalámis szendvics is elfogyott, én is eleget kattingattam a fényképezőgéppel, ezért elindultunk lefelé. A hegycsúcs alatt elhaladó murvás-köves kerékpárutat választottuk visszafeleútnak, gyorsabbnak és kényelmesebbnek ígérkezett. Az út szélén több betongúlát is láttunk, amire tankok voltak felfestve, valószínűleg ezzel jelezték régebben a tankutat. Félúton egy bunkerbe is beleütköztünk. Régen géppuskás őr ült benne, ma szeméthalom. Jó két óra alatt értünk vissza a kocsihoz.

Konklúzió: A Fajdas-hegyi túra egy kellemes, mindennel együtt öt órás séta, de terepkerékpárral is kényelmesen megtehető. Gyalog a Maderspach-kilátóval együtt 15 kilométeres távot jelent, de különböző igények szerint szakaszolható, darabolható. A kirándulás gyerekekkel, nagyival is bejárható. Aki a barlangokat szereti, a Várvölgyben haladjon, aki a kilátást, az pedig fentebb, a piros kereszten, de variálható is a kettő. Az elmúlt hétvégén nem voltak sokan, öt óra alatt összesen hat emberrel találkoztunk, tehát a biztonsági távolságot nem nehéz betartani.

További látványos képek a Képgalériában:

A járványhelyzetről

Két héttel ezelőtti posztomban részletesen leírtam, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak a túrázásra, és azt is, hogyan kiránduljunk legálisan és biztonságosan. A lényeget összefoglalva: lehet túrázni, de egyedül, vagy közös háztartásban élő partnerrel, a biztonsági távolságot megtartva, és olyan helyen, ahol a helyi önkormányzat nem tiltotta meg és nem is zavarjuk a helyieket - ezek ugye a kevésbé ismert túrahelyek. Ezek a szabályok érvényesek a kijárási korlátozás idejére, de jobb, ha megtartjuk utána is. A fenti túrán kívül továbbiakat is ajánlok, lehessen válogatni, ne mindenki egy helyre akarjon hirtelen menni.

További túralehetőségek, kevésbé látogatott helyeken


Zajnát-tető, Meszes-hegy

A Zajnát-tető, és ikertestvére, a Meszes-hegy, először egy február végi zsámbéki teljesítménytúrán tűnt a szemembe. Aránylag távolról, a perbáli kanyarból láttuk a vonzóan meredek, fehér sziklafalakkal kiemelkedő hegyeket Gabival, és egyből meg is jegyeztük, hogy oda el kell mennünk hamarosan. A Budai-hegység nyugati csücske az első pillantástól kezdve nem okozott csalódást. A közeli Nagy-Szénáshoz hasonlóan erdei ligetek és kopár, kiváló panorámájú sziklagyepes tisztások váltják egymást. Az útról készült poszt ide kattintva olvasható.

_mg_8485.JPG

Zsámbéki-hegy, Nyakas-tető, Töki-tető

Februárban, patagóniai bemelegítésként voltunk ezen a kellemes, 26 km-es teljesítménytúrán, ami Zsámbékból indul, elhalad Tök mellett, és Perbálnál visszafordulva újra Zsámbékon köt ki. Az útvonalon több szép kilátópont van, néptelen szántóföldek, hangulatos mezők mellett lehet túrázni. Kiindulópontnak a Patkó csárda környékét javaslom Tök határában, járványidőszakban valószínűleg keveseket zavarunk ott, és ki lehet kerülni az útvonal Perbálra, illetve Zsámbékra bevivő szakaszát is. Ezen a túrán láttuk meg a távolban a Zajnát-tető és a Meszes-hegy látványos hegyoldalát. Térkép az útvonalról ide kattintva.

img_3369.JPG

Sukori-hegy, Péti-hegy, Doktor-szikla

Február elején, szintén egy teljesítménytúrán ismertük meg ezt a két érdekes hegyet összekötő útvonalat, ami szintén ideális, amíg tart a járványidőszak. A Várpalota melletti pétfürdői temetőtől indulva nem sok emberbe ütközünk. Érdemes a Doktor-sziklánál kezdeni, ahonnan a szájhagyomány szerint egy fiatal orvos vetette le magát – hogy a szerelmével, vagy a kutyájával, abban még nem sikerült helytörténeti kutatásoknak dűlőre jutni. A Péti-hegy tetején álló egykori geodéziai mérőtoronyból szép a kilátás a környék kopáran hullámzó hegyeire, sőt az ösküi kerektemplom gombakalapja is jól látszik. A Vilonya fölötti Sukori-hegynél megfordulva egész napos, kellemes túrát tehetünk. Térkép az útvonalról itt.

img_3320.JPG

Lófingató-hegy, Nagyegyházi-sziklák

A Bicske melletti Óbarok külső, elhagyott részétől indulva először felhagyott bauxitbányák mellett halad el az út, aztán sorra jönnek az érdekességek: két háborús bunker, sziklatetős kilátó, geoláda. Hat éve voltunk ott egy csapat gyerekkel, nagyon élvezték - az akkor készült poszt ide kattintva olvasható. A hegy kissé bonyolultabban Nagyegyháza felől is megközelíthető.

_mg_4797.jpeg

Salabasina, a Rém-szakadék

Pomáztól Pilisszentkereszt felé egy kecskefarm parkolójából indulva lehet bemászni a Salabasina-árok kidőlt fákkal, bokrokkal súlyosbított szurdokszerű természetes akadálypályájára. A kaland gyerekekkel kevésbé ajánlott. Az árok a mesék gonosz, sötét erdőjére emlékeztet, ahol az ágak keresztbefonódnak és a ruhába kapaszkodva visszahúzzák a vándort, írtam róla öt éve, amikor utoljára ott jártam.

_mg_6238.jpeg

A Kőpite

A Tata melletti Szomódról indul a túra a furcsa nevű Kőpite-hegyre, ahová a véletlen sodort el két éve, de nagyon nem bántuk meg. Látványos panoráma a tetőn, római időkből maradt bánya és kőhordó út, kilátótorony - van minden, ami egy jó hétvégi túrához kell. A részleteket ide kattintva lehet megismerni.

img_7315.jpeg

Biztos sokan reflexből nekem esnek majd a poszt miatt, mondva, hogy kimozdulásra biztat. Alapvetően bízom az emberekben, hogy tudják, nem lerohanni kell a természetet, hanem a lehetőségeket kihasználva és a határokat betartva élvezni azt. Népegészségügyi alapvetés, hogy a szabadban, napfényen túrázás nemcsak javítja az általános fizikai állapotot és erősíti az immunrendszert, de a több napos bezártság után mentálisan is komoly fellendülést hozhat. Nem véletlenül emelik ki a szabadidős célú gyaloglás lehetőségét a kományhatározatban. Két dologra azonban fokozottan vigyázni kell: tartsuk be a biztonságos (8-10 méteres) távolságot, és minél kevésbé zavarjuk a helyieket, épp elég bajuk van most nélkülünk is. Ha szemlátomást sokan vannak a helyszínen, inkább forduljunk vissza. Érdemes nem lerohanni a még nyitott helyeket, mert aztán lezárják a lehetőségeket mindenhol.

Figyelem:

A poszt csak kijárási korlátozásra érvényes, egy esetleges későbbi kijárási tilalomra nem.

A járvány végéig mindenkinek abból kell kiindulni, hogy ő is lehet potenciális vírusterjesztő, akár tünetmentesen is - ezért kell a 8-10 méter biztonsági távolság.

A túrázó nem szórja szét a szemetét a szabadban, hanem hazaviszi, és kidobja a kukába. Óvd a természetet, maradjon a gyerekeidnek is belőle!

img_3851.JPG

Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szép kilátás! blog Facebook-oldalán is, sőt lájkold a blogot, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szepkilatas.blog.hu/api/trackback/id/tr5515643344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

]{udarauszkasz 2020.05.02. 09:33:05

A Ber-hegyen lehet meg sikloernyozni?

Sir Gombóc 2020.05.02. 19:42:46

Amit a kormányszóvivő mondott, az eddig is érvényes volt, csak épp országosan. Tehát budapestiként csak Budapest közvetlen környezetében, de leginkább csak a közigazgatási határon belül túrázhattál volna szabályosan, minden előírást betartva. Minden más esetben, így a posztban leírt túra esetén is, bizony szabályt szegtél.

Zabalint 2020.05.03. 07:39:40

@Sir Gombóc:
A kormányrendelet hol határozza meg, hogy mi a határ? Definiáld mit jelent Budapest közvetlen környezete.! Pl. a Budai-hegység távolabbi részei még beleférnek?

Csak mert a kormányrendelet semmi olyasmit nem határozott meg, hogy hol, meddig.

Másrészt ésszerűen nézve: minél távolabb mész, annál nagyobb területből választhatsz, nagyob eséllyel találsz olyan helyet, ahol egész nap nem találkozol más emberekkel. Járvány szempontnól meg ez a lényeg. Most lehetne azt, hogy csak Budapest közigazgatási területén túrázunk, csak épp ha mindenki ezt teszi, az jelentené a legnagyobb kockázatot.

Személy szerint az eredeti kormányrendelet bejelentése óta a legtávolabb kb. háztól-házig 70 km-re volt, ahol jártunk. Ott aznap egyetlen másik túrázót láttunk, de volt egy 55-60 km-re lévő közelebbi hely, ahol senkit. Mitől lett volna jobb inkább a budakeszi erdőben tobzódni?

10czi 2020.05.03. 09:39:03

@Sir Gombóc: sokat kerestem, de nem találtam jogszabályt arra, hogy milyen messze mehetsz kirándulni, csak azt, hogy mehetsz, ha betartasz pár feltételt. ha bárki találna a blog olvasói közül ilyen rendeletet, és rámtutatna, megköszönném. mindazonáltal a helyzet elég bizonytalan, és ilyenkor az ember jobban teszi, ha nem vitatkozik egy kormányzati állítással, tehát, ha a kormányszóvivő tegnap azt mondta, hogy ne kirándulj messzire, akkor azt egy ilyen posztban meg kellett jeleníteni. a kormányszóvivői kijelentés előtt azonban még célzás sem volt arra, hogy hány métert távolodhatsz el, ha zöldbe akarsz menni.

Sir Gombóc 2020.05.03. 15:27:34

@Zabalint: a kormányszóvivő elmondta, hogyan kell ezt értelmezni. Holnaptól nincs szigorúbb szabály, ugyanaz lesz érvényben Budapesten és Pest megyében ami eddig. Az értelmezés sem változott. Ha holnaptól nem mehetsz, valójában eddig sem mehettél. (Amúgy korábban is említették, hogy kirándulás céljából másik településre elutazni, bizony nem fér bele, tény hogy nem hangsúlyozták megfelelően.)
Vidéken lesznek ennél enyhébb szabályok., de ott sincs feloldva a kijárási korlátozás, annyi történik, hogy picit szabadabban lehet mozogni. Most azért kellett erre külön felhívni a figyelmet, mert amint itt is olvashatjuk sokan a saját szájuk íze szerint értelmezik a rendeletet és megindultak volna a lazább szabályozású helyek felé. Nem véletlenül zárták le a népszerű kirándulóhelyeket a nem helyi lakosok elől eddig.

10czi 2020.05.04. 12:31:41

@Sir Gombóc: légy szíves, segíts nekünk, mutasd meg, melyik jogszabályban írták le, hogy kirándulás céljából másik településre elutazni nem fér bele? nem kekeckedésből kérdezem, komolyan foglalkoztat a dolog.

Sir Gombóc 2020.05.10. 13:23:27

@belagezapista: a 71/2020-as kormányrendelet a szabadidős célú gyalogos közlekedést engedi meg, ez feleltethető meg a kirándulásnak. Ha te autót, közösségi közlekedést használva közelíted meg a kirándulási célodat az már nem gyalogos tevékenység. Ezt ismerte fel helyesen pl. a tihanyi polgármester, mikor még a plusz jogkörök előtt lezárta a parkolókat. Ez a kormányrendelet van érvényben továbbra is Budapesten és Pest megyében. Vagyis kirándulhatsz, de csak gyalog. A szövegből szvsz ez következik.