Codename: Escape Navigator

Szép kilátás!

Kis budai csúcskalauz fotelalpinistáknak és túlmozgásos családoknak

2020. június 12. - 10czi

A túrázóvá válás útja tíz lépésben a földszinti kanapétól a Budai-hegység legmagasabb pontján éjszakázásig. Kis budai csúcskalauz a tíz legcsúcsabb csúccsal.

A Budai-hegységnek sok csúcsa van. De csak az a csúcs számít, ami teljesít legalább két alapkritériumot: kiugró a magassága, és nem takarja a kilátást semmi - ezt kisgyerekes apaként hamar megtanultam. Sokat dob még a hitelességen, ha a csúcs természetvédelmi területen van, és jelölt turistaösvény visz fel rá. Az önálló kilátó már csak gyertya a tortán.

_mg_6870_2.JPGKészen állsz rá?

A fentiek hiányában a csúcstúra gyerekfejjel unalmas. Ha viszont egy gyereknek már tetszik a túra, akkor arra mérget lehet venni, hogy a felnőtteknek is fog, legyen "első bálozó" túrázó valaki, vagy napi köröket lenyomó terepfutó. Ezért kidolgoztam egy 10 csillagos szisztémát fiaimnak, ami 7-8 éves korukban nem eltaszította őket a kaptatókkal járó, sokszor fárasztó hegymászástól, hanem megszerettette velük.

A rendszer fő alapelve az volt: a csúcs legyen csúcs. A motivációt gondosan bekészített csúcscsokival, valamint az adott csúcs nehézségének megfelelő csillagszámú jelvény átadásával növeltem. Budapestiek lévén a Budai-hegység csúcsait másztuk először. Később az ország hegységeinek legmagasabb pontjai, majd az Alacsony-Tátra, a Bécsi Alpok, Magas-Tátra és a Júliai-Alpok csúcsai következtek. A módszer működött.

Ebben a posztban azt a 12 fővárosi és Budapest környéki csúcstúrát írom le emelkedő sorrendben, ami megfelel a csúcshódítás fentebb felsorolt követelményeinek, és amit megmászva elégedetten nézhet körbe a kezdő túrázó: megcsinálta. Ha ezek után se szereti meg a túrázást, menthetelen. Mindegyik startpont könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel és kocsival egyaránt.

1. lépcsőfok: a Gellért-hegy, 235 méter

Ez a csúcs minden budapestinek kötelező, ha pedig valaki máshonnan érkezett, akkor azért kihagyhatatlan. Jól kiépített út visz fel, könnyen, gyorsan fel lehet jutni. Bébitúra, mondták fiaim anno. Nagyon jó a kilátás, viszont mindig sok turista nyüzsög a hegyen.

img_5670.JPGLégi felvétel a hegyről

A startpont a Gellért téren 2 kilométerre van a magyarországi 0 kilométerkőtől. Elérhető a 4-es metróval vagy többféle villamossal (17, 19, 41, 47, 49), kocsival parkolni nehézkes. A túra hossza kemény 1,3 kilométer (oda-vissza), 100 méteres szintemelkedéssel. Ez közepes tempóban 35 perces menetet jelent. De bűn lenne nem nézelődni legalább még egy fél órát a kiváló panorámájú hegyről.

Csúcstámadás: A zöld jelzésű turistaút a Gellért térről indul, azt követed egy darabig. Ha nem bízol magadban, rögtön az elején tehetsz egy gyors kitérőt a Sziklatemplomhoz, imádkozni egyet. Visszatérve egy kanyar a parkban, tovább a zöldön. Jobbra egy kilátóterasz, még egy kilátóterasz, majd még egy kilátóterasz. Mind kipróbálhatod. A csúcs előtt 100 méterrel ráfordulsz a balra kiágazó zöld Δ jelű útra, és némi lihegés után fent is vagy a Szabadság-szobor lábánál. Megcsináltad. Jutalom: egy szem Tic Tac. Pontos térkép az útról erre >>

Mit látsz a csúcson? Tulajdonképpen szinte a teljes budapesti körpanorámát az észak-budai hegyektől a dél-budai hegyekig, közöttük a pesti lapály jellegzetes mesterséges csúcsaival, úgy mint Parlament, Bazilika, Puskás stadion. És természetesen a Dunát.

img_4174.JPGKilátás a Gellért-hegyről észak felé. Balról jobbra a János-hegy, a Nagy-Hárs-hegy, a Hármashatár-hegy, Nagy-Kevély, Visegrádi-hegység, jobb szélen a Naszály

A hegy: Fogant 200-220 millió évvel ezelőtt, a késő triász idején, de csak a 2,5 millió éve kezdődött pleisztocén során született meg (emelkedett ki). Anyaga karbonátos kőzet (dolomit). Flórája: hárs-kőris törmelékerdők, karsztbokorerdők és gyertyános–tölgyesek, nyílt-, és zárt dolomit-sziklagyepekkel. Faunája: gyakoriak a varjúfélék, a fekete rigó, és más énekesmadarak, valamint a gyíkfélék, a sün és a mókus. Természetvédelmi terület.

Néveredet: Sokan nem tudják, hogy Budapest részben erről a hegyről kapta a nevét. Az Árpád-korban a Gellért-hegy még Pest-hegy (Mons Pestiensis) néven futott, méghozzá azért mert egy óriási, messziről látszó barlang volt benne. A pest szót a bolgárszlávoktól vettük át, jelentése: barlang. A barlang most is megvan, benne épült ki a Sziklakápolna, korábban barlanglakás volt benne. A Pest-hegy lábánál levő átkelőt természetesen Pesti-révnek hívták, az átkelő két partján kialakuló településeket pedig Pestnek és Kis-Pestnek. Kis-Pest a mai, budai Döbrentei tér környékén feküdt, Pest pedig a Március 15. térnél. Pest az idők során terebélyesedett, Kis-Pestet pedig elnyelte Buda. Volt idő tehát, amikor Budát még Pestnek hívták, Pest pedig egy budai hegyről kapta a nevét. (Salamon Ferenc, Buda-Pest története). Későbbi nevét Gellért püspökről kapta, akit politikai ellenlábasai 1046-ban egy hordóban (taligában) letaszajtottak a hegyről.

Tipp: A Gellért térről indul a Budai zöld turistaút, aminek az elejét a csúcstámadáshoz is használtad, és izgalmasan továbbkanyarog a Tabánon és a Vérmezőn át fel a hegyekbe. Budapest legszebb túraútja az orrunk előtt van, mégse látjuk címmel népszerű posztot írtam róla.

2. A Törökugrató, 249 méter

A Budai-hegység legdélebbi csúcsa, Bécs vagy a Balaton felől az M1-M7 autópályán Budapestre érkezők által jól látható, karakteres, üdvözlő hegy. Meredek, 40 méteres sziklafala Budaörs jellegzetes domborzati eleme, még a városcímerben is benne van.

p3071385.JPG

A startpont 13 kilométerre van a 0 kilométerkőtől. Parkolni lehet, de elérheted 88A, 188-as busszal is a Kelenföldi vasútállomásról. A túra (oda-vissza) 1,3  kilométer hosszú, ami szűk fél óra menet. 40 méteres szintkülönbséget kell legyőzni, ami nagyjából egy 13 emeletes panelháznak felel meg

Csúcstámadás: A budaörsi Szabadság útról indulsz, a Csiki-csárda buszmegállótól. Innen a Törökugrató utcán be, majd végig a sárga Δ jelzésen: el a felhagyott dolomitbánya mellett, a Naprózsa-tanösvénnyel azonos úton fel egészen a csúcson levő kilátóplatóig. Fent is vagy. Jutalom: egy szem Negro. Pontos térkép az útról erre >>

Mit fogsz látni? Északra a Csiki-hegyek vonulata hullámzik, nyugatabbra a Budaörsi-hegyek és a Szabadság-hegy domborul. Dél felé Dél-Budapestet látod a Dunával, nyugatra pedig a Bicskei-medencét.

img_7162_1.JPGBalról jobbra a Csíki-hegyek, előtérben a Budaörsi kopárok, háttérben a Szabadság-hegy

A hegy: A Gellért-hegyhez hasonlóan 200-220 millió évvel ezelőtt fogant, de csak a 2,5 millió éve kezdődött pleisztocén során született meg. Túlnyomórészt mészkőből áll, de fellelhető benne dolomit és márga is. Lankásabb oldalán sziklagyep és karsztbokorerdő-foltok vannak. Haragos sikló és a pannon gyík is él rajta. Tavasszal virágzik a leány- és a fekete kökörcsin, valamin az apró nőszirom is. 1985 óta védett terület.

Néveredet: 1. Budavár visszafoglalásakor a magyarok egy menekülő török csapatot kergettek fel a hegyre. A török lovasok azt hitték, hogy a hegycsúcsra vágtatva megmenekülhetnek, de a hegy meredek sziklás északi oldalát nem ismerve, mind a mélybe ugratva vesztették életüket. 2. Budavár bevétele alkalmával egy török parancsnok ugrott le, hogy a zsineghalált elkerülje. (Révai nagylexikon, 1912)

Tipp: A startponttól indul, de pont az ellenkező irányba a Budai Sárga, amin tovább haladva hamar elérhető a Huszonnégyökrös-hegy, és a Csiki-hegyek gerince. Az érintett szakaszról itt írtam részletesen: Budai Sárga: a főváros alig ismert hátsó kertje.

3. A Sas-hegy, 266 méter

A Budai-hegység legfiatalabb csúcsa. Szigetszerű természeti menedék állatoknak, növényeknek és embereknek nem messze a város egyik legforgalmasabb csomópontjától (BAH), nagyon jó kilátással.

_mg_0919.JPG

A startpont 2,5 kilométerre van a 0 kilométerkőtől. Parkolóhely van. Elérhető 17, 61-es villamossal, 139, 140-es busszal. A teljes túra 3,2 kilométer hosszú, ez egy órás menet, 112 méteres szintkülönbséggel. A hegyen viszont sok időt lehet eltölteni, ha nyitva van a Látogatóközpont

Csúcstámadás: a BAH-csomópontnál rajtolsz, fel a Hegyalja úton, kip-kopp a Sion lépcsőn, lihegés a Meredek utcán, tajték a Tájék utcán, be a Látogatóközpont területére, üdítő húzóra le. Homloktörlés, könnyebb séta fel a kilátóig. Jutalom: 3 szem gumicukor. Pontos térkép az útról erre >>

Mit látsz? A Gellért-hegyet szokatlan szögből (hátulról), a Széchenyi-hegyet, a Hármashatár-hegyet, majdnem teljes Budát a Dunával, sőt tiszta időben akár a Mátra csúcsait is. Persze, nem mindig van szép idő.

img_2743.JPG

A hegyről: A legfiatalabb csúcs. Anyaga a késő triászban kialakult dolomit és mészkő, azaz a hegy 200-220 millió éves, de csak a 2,5 millió éve kezdődött pleisztocén során bújt ki, budai társai közül egyik utolsóként. 1958-tól természetvédelem alatt áll, kis területén számos állat- és növényfaj él. Hüllő-nagyhatalomnak számít a fővárosban, többféle gyík, sikló lakja. Egyes elcsatangoló nagyobb siklók rendszeresen hozzák a frászt a környező lakosságra.

Néveredet: Mátyás király korában Nemes-hegy volt a hegy neve, mert ezen a vidéken húzódtak a nemesek szőlő-birtokai. Később a budai német polgárság is ennek alapján nevezte Adelsbergnek. Az 1830-as dűlőkeresztelőnél egy félrehallás-félrefordítás miatt lett Sas-hegy, összekeverték ugyanis a német Adel (nemes) és Adler (sas) szavakat. (Tanulók Lapja, 1902., IX. évfolyam. 7. szám)

Tipp: A Sas-hegyen megy körbe a (fizetős) tanösvény, nem drága, érdemes befizetni. A szintén erre haladó Sas-útról pedig itt írtam részletesen: Budapest rejtett ösvényein: a Sas-út

4. Odvas-hegy, 314 méter

Budaörs látképének meghatározó eleme, a Budaörsi-kopárok (Kő-hegy, Odvas-hegy, Út-hegy) legerőteljesebb tagja. Meredek oldalú dolomittömb, szép, lapos, jó panorámájú platóval a tetején.

p3071387.JPGAz Odvas-hegy kopár búbja

A startpont 9,5 kilométerre van a 0 kilométerkőtől. Elérhető 40, 88-as busszal. A túra maga 3 kilométer hosszú (csak felfelé), ez egyórás menet oda-vissza, 144 méteres szintkülönbséggel.

Csúcstámadás: Budaörs, Kisfaludy u., a piros jelzésen fel, el a Kálvária-domb és a Kő-hegy között, majd a tanösvényen balra fel a kilátópontig. Jutalom: egy túrórudi. Pontos térkép az útról erre >>

Mit látsz? Keletre a Kő-hegy, Széchenyi-hegy domborul, lábunk előtt Budaörs, távolabb Gazdagrét, Lágymányos. Nyugatra lágyan hullámzik az Út-hegy, Huszonnégyökrös-hegy, Törökugrató.

img_0872_1.JPGKilátás nyugat felé: balról jobbra a Törökugrató, Út-hegy, Huszonnégyökrös-hegy, Csík-hegy

A hegyről: Megfogant a földtörténet triász időszakának késői szakaszában (240-210 millió évvel ezelőtt), amikor is az akkor létező Tethys-óceán parti síkságán és peremén lerakódó tengeri mésziszap, az akkor uralkodó meleg, száraz klímán dolomittá alakult. A Budai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területéhez tartozik. Nyílt dolomit sziklagyepek és lejtőssztyepp-rétek növényfajai dominálnak. Kora tavasszal virít a leánykökörcsin, a tavaszi hérics és a fürtös gyöngyike. A pannon gyík előfordul a déli, meleg lejtőkön, bár a hüllők közül inkább a fali gyík és a rézsikló gyakori. Nagy számban találkozni sáskafajokkal.

Néveredet: Az Odvas-hegy – rendkívül meglepő módon – az oldalában található kisebb üregekről kapta a nevét.

Tipp: Felfelé kitérő a Kő-hegyre a kápolnához, a hegytetőn az Odvas-hegyi geológiai tanösvény, valamint a Budai piros további részei, amiről ebben a posztban írtam: Tudtad, hogy Budapestnek is van egy tengerszeme?

5. Újlaki-hegy, 448 méter

Igazi eldugott hegycsúcs a Hárs-hegy és a Hármashatár-hegy árnyékában, épp ezért is vonzó. Nevezik az utóbbi előhegyének is. Könnyen megközelíthető, mégis kevesen járják, egy nyugalmas esti sétára is tökéletesen alkalmas. A csúcs sziklás, erdőfoltos, kis területen fekszik, vasasztal (geodéziai oszlop) áll a tetőn. 

_mg_0720.JPGAz Újlaki-hegy a Hármashatár-hegyről

A startpont a Fenyőgyöngye, ami 6,5 kilométerre van a 0 kilométerkőtől. Elérhető 65-ös busszal. A túra 4,3 kilométer hosszú (oda-vissza), ami egy és negyed órás menet, 136 méteres szintkülönbséggel.

Csúcstámadás: Végigszambázol a Szépvölgyi úton a legvégéig, onnan tovább jobb kéz felé a sárga turistajelzésen a csúcsig. A vége kicsit lihegős. Jutalom: egy nyalóka. Pontos térkép az útról erre >>

Mit látsz? Keletre a Hármashatár-hegy fekszik keresztbe, nyugatra a Hárs-hegy és a János hegy terebélyesedik. Észak-nyugatra messzire ellátni a Pilis-tető felé.

hars-full.JPGHárs-hegyre néző kilátás az Újlaki-hegy csúcsa alatti pihenőről

A hegyről: 240-210 millió évvel ezelőtt keletkezett. Alapkőzete elsősorban felső triász kori fődolomit, amire a későbbi földtörténeti korokban nummuliteszes mészkő és budai márga rakódott. Anyahegyéhez, a Hármashatár-hegyhez hasonlóan a tölgy és a gyertyán a leggyakoribb fa, a meghatározó cserje a sárga cserszömörce. Meredek nyugati lejtője miatt a hegy az egyik kedvence a siklóernyősöknek is.

Nevének eredete: Az 1700-as években, az első katonai felmérés térképén Neustift Bergként szerepelt. Neustift néven emlegették régen a mostani Kolosy tér köré szerveződő (Buda és Óbuda közötti) kis települést is, ami magyarul Újlakot jelent. A városrésznek mai is Újlak a neve, de elég messze van ahhoz az Újlaki-hegytől, hogy kapcsolat legyen köztük. Bár, ki tudja.

Tipp: A sárga jelzésen vissza a Homok-hegyig, a Hármashatárhegyi repülőtér természetes irányítótornyáig, további opció: onnan az Országos Kéktúra nyomán az Oroszlán-szikla, Árpád-kilátó felé. A Budai sárga útról ebben a posztban írtam, a Kéknek erről a szakaszáról pedig ebben.

6. Nagy-Hárs-hegy, 454 méter

A budapesti kirándulók egyik nagy kedvence. Nem csoda, két kilátó is van rajta, síút, barlang, gyermekvasút, ráadásul könnyen elérhető a városból többfelől is. A Szépjuhászné felőli irány a legegyszerűbb.

_mg_0722.JPGA Nagy-Hárs-hegy, a tetején a Kaán Károly-kilátóval

A Szépjuhászné, a startpont 7,7 kilométerre van a 0 kilométerkőtől. Parkoló van, de elérhető 22-es busszal is a Széll Kálmán térről. A túra 3,1 kilométer hosszú, ami 60 perces menet, 105 méteres szintkülönbséggel.

Csúcstámadás: A Szépjuhásznétól bandukolsz fel a sárga jelzésen, egészen a Nagy-Hárs-hegy csúcsáig (Kaán Károly-kilátó). Onnan tovább ballagsz, el a Bátori-barlang mellett a Hárs-hegyi-nyeregig. Kis kitérő a Kis-Hárs-hegyre a Makovecz-kilátóhoz a sárga háromszög jelzésen, majd vissza a parkolóhoz a zöld félkör jelzésen. Jutalom: egy szelet Cerbona. Pontos térkép az útról erre >>

Mit láthatsz? Teljes körpanorámát a Kaán Károly-kilátóból: nyugat-észak-nyugat felé a Nagy-Kopasz és a Nagy-Szénás között a Pilis-tetőt a távolban. Észak-keletre a Hármashatár-hegyet teljes hosszában. Dél, dél-kelet felé Budapestet, a János-hegyet és mögötte a Széchenyi-hegyet.

hars-pano.JPGA Hármashatár-hegy látványa télen a Kaán Károly-kilátóból

A hegyről: 200-220 millió évvel ezelőtt keletkezett. Alapzata, fő tömege felső triász dachsteini mészkő, amit fiatalabb homokkő takar. A növényzet jellegzetesen budai hegyvidéki. A cseres- és a gyertyános tölgyes a domináns, a névadó hársfa csak ritkán, elszórva fordul elő. A vaddisznó, őz és róka gyakori, valamint a nyest, a sün és a mogyoróspele. Madárból szajkó, fekete harkály, kék galamb, macskabagoly, barátposzáta röpköd erre. Különlegesebb ízeltlábúak közül az aranyos bábrabló és az orrszarvú bogár mászkál össze-vissza rajta.

Nevének eredete: A hegy 1847-ben Döbrentei Gábor dűlőszentelőjekor az addigi Lindenberg helyett a Bátory-hegy nevet kapta, mégis a Lindenberg magyar tükörfordítása, a Hárs-hegy elnevezés terjedt el.

Tipp: Télen, havas időben kiváló sífutó út van a hegy körül. Magáról a Hárs-hegyi körtúráról ebben a posztban írtam: Pingvinek a Hárs-hegyen.

7. Hármashatár-hegy, 495 méter

A Hármashatár-hegy sokáig a budai hegyvidék mostohagyermekének számított kirándulószempontból. Népszerűsége messze elmaradt a Normafa - János-hegy - Hűvösvölgy szentháromságtól, de számos más budai és pilisi kirándulóhely kedveltségétől is. Pedig a csúcsáról az egyik legszebb kilátás nyílik Budapestre. A lemaradást a Pilisi Parkerdő 2015-ben, a Guckler-kilátóval orvosolta, amit a világháborúból ottmaradt vasbeton légvédelmi ütegállásra építettek, de épült a hegy tetejére egy új turistaház is.

harmas-full.JPGLégi felvétel a Hármashatár-hegyről

Startpont a Fenyőgyöngye, ami 6,5 kilométerre van a 0 kilométerkőtől. Parkoló van, de elérhető 65, 65A busszal is a Kolosy térről. A túra oda-vissza 4,1 kilométer hosszú, ami közel másfél órás menet, 200 méteres szintkülönbséggel. Ez már egy 66 emeletes panelház magassága, ha lenne ilyen egyáltalán.

Csúcstámadás: Az utat nem lehet eltéveszteni, a Fenyőgyöngyétől fel az országos kék jelzésen a csúcsig. Jutalom: egy Balaton-szelet. Pontos térkép az útról erre >>

Mit látsz? Teljes körpanorámát. A legszebb látvány Budapest központja felé tárul, teljes Pest, a Duna S-kanyarja a hidakkal és a Parlamenttel, a Budai Vár és körben a nagy budai hegyek. Észak-nyugat felé a Nagy-Szénás és a Nagy-Kopasz, tiszta időben láthatóak a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny vonulatai is.

_mg_0734.JPG

A hegyről: keletkezett 240-210 millió évvel ezelőtt. Mészkővel borított, zömében dolomitból felépült, féloldalasan kiemelt sasbérc. A viszonylag nagy magasság miatt a gyertyános–tölgyes a meghatározó erdőtípus, a hegyoldalon a dolomitos talaj miatt cserszömörcés karsztbokorerdő terjeng, az aljnövényzetet pedig a dolomit sziklagyepek határozzák meg. A rovarvilág ritkasága a fűrészeslábú szöcske, illetve a rablópillék. A hüllők közül akár a ritka pannon gyíkhoz is szerencsénk lehet.

Nevének eredete: Sokáig Magas-hegy (Mons Excelsus) volt a neve, de az 1800-as években már Drei Hotterberg (Hármashatár-hegy) néven szerepelt, mert itt volt Buda, Óbuda és Pesthidegkút hármas határa. Az 1847-es dűlőkeresztelő alkalmával az Árpád-orma nevet kapta, de ez a névverzió nem gyökeresedett meg.

Tipp: A Guckler-kör a hegy az északkeleti oldalán végighaladó sétaúttal, aminek panorámájához csak a Gellért-hegy oldalában futó út látványgazdagsága hasonlítható. Erről itt írtam: Csendben megszületett Budapest leghosszabb hegyi panorámaútja

8. János-hegy, 527 méter

A János-hegy a Budai-hegység negyedik legmagasabb hegye (a Nagy-Kopasz, a Kutya-hegy és a Nagy-Szénás után), egyben Budapest legmagasabb pontja (527 méter). Szimbolikus hely, a XII. kerület címerében is szerepel. Régi, nagy kirándulóhely-kedvenc.

janos-full.JPGA János-hegy a Hárs-hegyről

Startpont: a Zugligeti úti Lóvasút megálló, ami 6 kilométerre van a 0 kilométerkőtől. Parkoló csak kicsit feljebb, a Libegőnél (nem ér csalni!) található. Busszal elérhető 291-es busszal a Nyugatitól, vagy a Budagyöngyétől. A teljes túra 8 kilométer hosszú, ami már komolyabb, 2,5 órás menet, 310 méteres szintkülönbséggel.

Csúcstámadás: Felfelé a lehető legklasszikusabb irány a legjobb, méghozzá a zugligeti Lóvasút Kulturális Központtól a zöld háromszögön, a Tündér-hegyen át egészen a kilátóig. Visszafelé érdekesebb a piros Ω jelzésen elindulni, át a János-hegyi-átjáróbarlangon, és úgy visszacsatlakozni az eredeti zöld háromszög útba. Jutalom: egy izmos Snickers. Pontos térkép az útról erre >>

Mit látsz? A hegy tetején épült Erzsébet-kilátóról körpanoráma nyílik a fővárosra és környékére. Délre a Széchenyi-hegy terpeszkedik, nyugatra Budakeszi fekszik, észak-észak-nyugatra a Nagy-Kopasz, messzebb a Pilis-tető, kelet felé haladva, a Hárs-hegy, és a Hármashatár-hegy domborodik, keletre pedig szinte a teljes Buda és persze Pest. A kilátóból elvileg tiszta időben a Magas-Tátra hófedte csúcsai is láthatóak. 

janos-pano.JPGAz Erzsébet-kilátó (Martiskó Amerika Gábor fotója)

A hegyről: Keletkezett 200-220 millió évvel ezelőtt, alapkőzete a triász kori dolomitra települt dachsteini mészkő. A hegy nagy részét cseres-tölgyesek és gyertyános–tölgyesek borítják, a hűvösebb részeken a bükk dominál. A környéken leginkább a keltikefajok, így a bíbor-, ill. fehér virágú odvas keltike és ujjas keltike a jellemzőek. Szálldogál sok lepkeféle, de találkozhatsz barna százlábúval, az erdei csótánnyal, ill. a lapított testű tarka kéregpoloskával. Gyakoriak a harkályfélék, közülük is nagy eséllyel a nagy fakopáncs, a fekete harkály és a zöld küllő. A vörös róka és a borz is épít a környéken kotorékot.

Nevének eredete: A hegyet korábban Pozsonyi-hegynek hívták, mivel a tetejéről jó időben állítólag Pozsonyig el lehetett látni. A csúcson a 19. század elején már állt egy Szent János-szobor. A János nevet vagy az egykori szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318–37 közti rektoráról kapta.

Tipp: A János-hegyen megy keresztül a Budai-hegység egyik legfontosabb túra-főútvonala, a Budai Piros, teljes verziójában a Békásmegyer-Dömös-Budaörs piros. A 20 kilométeres Budai Piros bejárása szép egynapos túra, itt írtam róla. Kisebb túrák lehetnek még a János-hegyről a Béka-tó vagy a Normafa irányában. Gyerekekkel a csúcshódítás után izgalmasabb leereszkedni a közeli Libegőn Zugligetbe.

9. Nagy-Szénás, 551 méter

A Budai-hegység harmadik legmagasabb csúcsa. Szélesen elterülő tömege egy alacsonyabb és egy magasabb dolomitpúpból áll. Magas és kopár, ezért kilátó nélkül is meggyőző körpanorámája van. Ritka növények lelőhelye, szigorúan védett terület. Népszerű kirándulóhely.

_mg_2385.JPGTúrázók a Nagy-Szénás kopasz tetején

Startpont a Nagykovácsi buszmegálló, ami 15 kilométerre van a 0 kilométerkőtől. Parkoló van, de elérhető 63-as busszal is a Hűvösvölgyből. A körtúra hat kilométer hosszú, 200 méter szintemelkedéssel kell számolni. Kényelmesen két óra alatt megteheted, de számolj hozzá legalább fél óra nézelődést a csúcson.

Csúcstámadás: A Nagykovácsi, községháza buszmegállótól indul több út is, de a zöld T betűvel jelzett Nagy-Szénás tanösvény útvonala a legérdekesebb, ami felfelé a zöld jelzésen megy fel a hegyoldalra az Országos Kéktúra útvonaláig, azzal eléri a csúcsot, visszafelé pedig a Budai piroson ereszkedik be a községbe. Jutalom: egy tábla Milka csoki. Pontos térkép az útról erre >>

Mit láthatsz? Ha észak 0 óra, akkor ott a Pilis-tetőt, 1 óránál a Bölcső-hegyet, 2 óránál a Kevélyeket, 4 óránál a Hármashatár-hegyet, 5 óránál a János-hegyet, 7 óránál a Nagy-Kopaszt, 9 óránál a Kutya-hegyet és mögötte kicsit a Gerecsét, 11 óránál a Nagy-Getét.

_mg_2372-pano.jpgJobb oldalon a Pilis-tető

A hegyről: Körülbelül 240 millió éve alakult ki. Anyaga: különböző középső-triász dolomitokra települt felső-triász dolomit. A kőzetet fedő vékony földtakaróba kapaszkodó fákat az 1700-as években kezdték vágni a mészégetők-szénégetők, aztán az I. világháborúban az egész hegyet letarolták és elégették a kályhákban. A háború után az új feketefenyő facsemeték ültetéséhez katonák hordták fel a földet puttonyokban. Így is kopár maradt a hegytető nagy része, ahol a sziklagyep az úr. Flórájának különlegessége a sárga pilisi len, ami az egész világon csak a Szénások fokozottan védett lejtőin él.

Nevének eredete:  A hegy lankásabb részeinek lejtősztyepjei korábbi erdőirtások nyomán alakultak ki, ahol a fák kivágása után századokig szénát kaszálhattak. Innen kapta nevét.

Tipp: A hegy tetején megy át az Országos Kéktúra budai szakasza, nem messze megy el a Budai Piros, de az ajánlatom egy itt áthaladó QR-kódos okosteljesítménytúra: a Szénáskör, amiről itt írtam régebben.

10. A dobogó teteje: a Nagy-Kopasz, 559 m

A Nagy-Kopasz a Budai-hegység legmagasabb hegye. Csúcsát benőtték a fák, tehát egy fia kilátás se lenne róla, ha nem építettek volna rá 2005-ben egy érdekes, dagadó vitorlát formázó faszerkezetes kilátót. A 32 méter magas Csergezán Pál-kilátó tetejéből viszont körben minden látszik, általában egészen a Mátráig. Nehezebb megközelítésének köszönhetően kevésbé látogatott kirándulóhely.

_mg_0743.JPGElőtérben Máriaremete és a Hosszú-erdő-hegy, mögöttük terül el szélesen a Nagy-Kopasz

Startpont a Nagykovácsi buszmegálló, ami 15 kilométerre van a 0 kilométerkőtől. Parkoló van, de elérhető 63-as busszal is a Hűvösvölgyből. A körtúra 11 kilométer hosszú, 280 méter szintemelkedéssel kell számolni. Kényelmesen három óra alatt megtehető. Ez már egy komolyabb túra, aki ezt is abszolválja, különösebb kockázat nélkül tovább léphet a komolyabb csúcsok, nehezebb túrák felé a Pilis vagy a Börzsöny irányába. Jutalom: nagy tábla mogyorós csoki, felnőtteknek egy kisüveges pezsgő. Pontos térkép az útról erre >>

Csúcstámadás: A hivatalos zöld Δ csúcs-útvonal a Budakesziről Telkibe vezető országút melletti (Hidegvölgyi erdészlak) parkolóból indul, de én mégis a Nagykovácsiból (Nagykovácsi, községháza buszmegállótól) startoló körutat javaslom, ami a piros jelzésen kezd, aztán a piros Δ-gel halad egészen a csúcsra forduló zöld Δ útvonalig.

Mit látsz? Ha észak 0 óra, akkor ott a Kutya-hegyet, mögötte a Pilis-tetőt, 2 óránál a Kevélyeket, 3 óránál a Hármashatár-hegyet, 4-5 óránál a János-hegyet és a Széchenyi-hegyet, 10 óránál a Gerecsét, 11 óránál a Nagy-Getét.

5462.jpgA Nagy-Kopasz tetején álló Csergezán-kilátó garantáltan a legjobb naplementéző hely Budapesten és környékén

A hegyről: A Nagy-Szénáshoz hasonlóan körülbelül 240 millió éve született, alapja triász kori dolomit. Fái erdei tölgyesek és bükkösök, nevezetes virágja a farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia), amiről külön tanösvényt is neveztek el a hegyen.

Nevének eredete: Igaz, hogy a Nagy-Kopasz csúcsát benőtte az erdő, de nem volt mindig így. Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy nem Nagy-Erdősnek vagy Nagy-Fásnak hívják. Nagy-Kopasz nevű névrokon csúcsot egyébként többet is találunk Magyarországon. Az ötvenes években párat majdnem át is neveztek a Rákosira utaló vicces mellékzönge miatt.

Tipp: A hegy tetején megy át a Nagy-Szénásnál ajánlott Szénáskör okos-teljesítménytúra, de busszal érkezőknek javasolt a már fentebb említett, Telki melletti Hidegvölgyi erdészlaktól induló és Nagykovácsiba befutó Sisakvirág tanösvény is.

Extra tipp: hálózsákkal, aláfekvővel felszerelve nagy kaland megnézni a naplementét és fenn tölteni az éjszakát a Csergezán-kilátó felső emeletén. Aki ezt megcsinálja, már megállíthatatlanul elindult a fotelalpinistából túrázóvá válás útján.

p5241587.JPG

A túrázó nem szórja szét a szemetét a szabadban, hanem hazaviszi, és kidobja a kukába. Óvd a természetet, maradjon a gyerekeidnek is belőle!

Ha bejött a poszt, nyomj egy lájkot a Szép kilátás! blog Facebook-oldalán, sőt kövesd a blogot, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://szepkilatas.blog.hu/api/trackback/id/tr1515496032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2020.06.13. 14:45:46

Nagyon jó összefoglaló, biztos sok idő volt összeszedni és leírni mindent. Köszi!

Zed is not dead yet 2020.06.13. 21:20:39

Ma voltunk a korábban szintén itt ajánlott Szádvárat megnézni. Az nem nagy túra végülis, csak kb. 5 Km az egész, de olyan meleg volt, majd elájultunk felfelé a déli oldalon ... azzal együtt is gyönyörű hely, klassz túra, muszáj lesz vissza is menni oda más évszakokban is. Ezeket a helyeket is végig fogjuk látogatni Budai kiindulóponttal majd (egyébként Miskolc a lakhelyünk).

10czi 2020.06.15. 20:50:58

@Zed is not dead yet: melegben minden túra döglesztő, de örülök, hogy bejött. a budaiak is tetszeni fognak :)