Codename: Escape Navigator

Szép kilátás!

A budai Erzsébet-kilátó titka

2020. szeptember 25. - 10czi

A 110 éves torony első verziója látványosabb volt, de kilátónak kevésbé alkalmas. Kiderül az is, miért lehetett a tetőről fordítva látni a pozsonyi várat.

A napokban volt 110 éves az Erzsébet-kilátó, amit 1910. szeptember 8-án adtak át a közönségnek. Ez így önmagában nem érne egy posztot, viszont két nagyon érdekes dolgot találtam a kilátóval kapcsolatban, amiről viszonylag kevesen tudnak. Az egyik, hogy az eredeti terv szerint a kilátó egyáltalán nem úgy nézett volna ki, mint ahogy most, hanem így:

118953483_3268087626613554_2739013518781766153_n_1.jpg Fotó: Lőcsei József, a kilátó legutóbbi helyreállításában és restaulásában részt vevő szakember jóvoltából

A fenti (első) tervet Klunzinger Pál fővárosi mérnök készítette, és mutatta be 1906-ban. A kicsit templomra hajazó, és a Vajdahunyad várára emlékeztető torony kétségkívül nagyon látványos, de kilátónak valószínűleg kevésbé lett volna alkalmas, mint második verziója. A jelenlegi, végső változat Schulek Frigyes műegyetemi tanár közreműködésével készült, aki nyitott teraszokká alakította a kúpban záródó tornyot. Így több ember szabadabb kilátást élvezhetett az épületről:

epito_ipar_1911_35_evfolyam_1-53_szam.JPG                    Fotó: Épitő Ipar, 1911 (35. évfolyam)

Az köztudott, hogy a kilátónak azért adta a főváros az Erzsébet nevet, mert 20-30 évvel korábban, az 1880-as években Erzsébet királyné szívesen sétálgatott a hegytetőn, élvezve a nagyszerű kilátást. Akkoriban még csak egy faszerkezetű messzelátó állt a hegy tetején, amiről szintén maradt fénykép, így nézett ki:

elet_1910_julius-december.JPG                      Forrás: az Élet című újság, 1910 július-december

Azt viszont megint csak kevesen tudják, hogy a János-hegyet az 1800-as években még Pozsonyi-hegynek hívták, méghozzá azért, mert régi feljegyzések szerint nyári zivatarok után feltűnt és jól kivehető volt róla a pozsonyi vár négy tornyával. De miért nehéz elhinni azt, hogy a vár látszott a hegy tetejéről? Azért, mert a János-hegynek kb. háromszor magasabbnak kellene lennie, hogy fényelhajlás nélkül egyenes irányban el lehessen róla Pozsonyig látni.

Akkor a régi emberek csak lódítottak, vagy egyszerűen hallucináltak a szokatlanul friss levegőtől?

A választ Dr. Zách Alfréd meteorológus, kandidátus fejtette ki a Turista Magazin 1990/7-es számában. A kulcs az, hogy a várnak a fordított, fejjel lefelé álló képe jelent meg, mint Heller Ágost 1888-ban megjelent könyvében (kiadta a K. M. Természettudományi Társulat) is megemlíti. Zách Alfréd leírása szerint mindezt egy elég ritka jelenség, a légtükrözés tette lehetővé. A légtükrözés az egymás felett elhelyezkedő különböző sűrűségű légrétegekben létrejövő fényjelenség.

janos-pano.jpgFotó: szépkilátás blog

Egy-egy (hidegfront) zivatar után az alsó hideg sűrű és a felső meleg, ritkább levegő között egy teljesen visszaverő, tükröző határfelület alakul ki. Az alulról felfelé csökkenő légsűrűség esetében a sugártörés lefelé irányul és a tükörkép a tárgy képe felett válik láthatóvá. Így volt látható a János-hegyről a pozsonyi vár, írta Zách Alfréd.

A poszt végén természetesen nem hagyhatom elvarratlanul azt a szálat sem, hogy akkor miért hívják ma János-hegynek az egykori Pozsonyi-hegyet. Mint azt már egy korábbi bejegyzésben írtam, a csúcson a 19. század elején már állt egy Szent János-szobor. A János nevet vagy erről az egykori szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318–37 közti rektoráról kapta.

Ha bejött a poszt, nyomj egy lájkot a Szép kilátás! blog Facebook-oldalán, sőt kövesd a blogot, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek.

vicces, de erre a túrára valahogy tényleg illik a "békebeli" jelző, amit régebben az öreg Ferenc Jóska idejére szoktak...

Közzétette: Szépkilátás blog – 2020. szeptember 15., kedd

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szepkilatas.blog.hu/api/trackback/id/tr5116214200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.