Kedves olvasók, örömmel közlöm veletek, hogy a Szépkilátás blogot, egy csomó új túraajánlóval a Telexen találjátok meg itt: https://telex.hu/rovat/szepkilatas

További kellemes szórakozást, és jó túrázást!

Tél van, a hegyekben már gyakori a hó. Különleges hangulata van ilyenkor a túrázásnak: a bükkösök ezüstös oszlopcsarnokát misztikus köd béleli, az erdő csendes, talpunk alatt ropog a fagyott avar. Hogy egy kicsit derítsünk az összképen, két furán vicces nevű csúcsot célozunk meg a Börzsönyben: a Cicőkét és a Bugyihót. Menet közben a nevük eredetére is fény derülhet.

Az 525 méter magas Cicőke és a 625 méter magas Bugyihó egy keresztirányú (kelet-nyugati) vonulat tagja, ami a hegység központjától északra húzódik. Az ország 1800-as évekbeli katonai térképein a vonulat nagyobb részét Hosszúhegynek nevezik, ma Hegyhátnak. A térképen egymás után sorjáznak a gerinc 400-as, 500-as csúcsai: Dorottya-bérc, Zöldbükk, Varjastető, Lapos, Cicőke, Lopona-fő, Bugyihó.

Bár a hegy lábánál fekvő Héreg láthatóan jól rezonál a turizmusra, a Nagy-Gerecse valamiért egy elég elhanyagolt területe a hazai természetjárásnak. Kezdve az ikonikus csúcson álló lerobbant geodéziai mérőtoronnyal, és annak elhanyagolt, egy leülésre alkalmas farönköt felmutatni sem tudó környezetével, folytatva a hegy jobb sorsra érdemes gerincén át kerítések között vezető úton át egészen a hegy lábánál haladó kéktúra-szakaszig, amit rendszeresen gigakátyús sármocsárrá túrnak a fakitermelő traktorok, lehetne sorolni, miért ne menjünk oda. Mégis azt mondom, tegyünk egy próbát, nem fogunk csalódni.

A hegycsúcsra Tardos vagy Héreg felől lehet feljutni. A tardosi irány rövidebb és könnyebb valamivel, de amikor legutóbb ott jártunk, csak a fene nagy ködöt tudtuk dokumentálni, ezért most a héregi útvonal lesz részletesen kifejtve. (A cikk végén sor kerül a tardosi változatra is.)

Folytatás erre >>

A Nyugati-Tátra – régebben Liptói-havasok – a Tátra része, de a Magas-Tátra mindent elborító árnyékában nem vált olyan népszerűvé, mint a szomszédjában fekvő nagy testvére. Szerencsére. Kevesebb turista, több intimitás a természettel, és majdnem annyi vadregény. Többféle nehézségű, étvágygerjesztő túraajánlatunkat megspékeltük egy helyi öreg túrázó különleges receptjével, a sült hermelínnel, amit gasztro újságírónk, Ács Bori tálal az olvasóknak a cikk végén.

A Tátra Szlovákiában két nagy, hasonló méretű részből áll: keletre a vad, szaggatott gerincű, meredek falú Magas-Tátra szirtjei meredeznek a Bélai-Tátrával a szélen, a nyugati oldalon a szelídebb, legömbölydedebb formavilágú, de majdnem ugyanolyan magas Nyugati-Tátra terül el. Míg a Magas-Tátra (Vysoké Tatry) völgyeiben, merész csúcsain mindig nagy a turistaforgalom, a némileg árnyékába szorult Nyugati-Tátrát (Západné Tatry, régebbi magyar nevén a Liptói-havasok) kevesebben keresik fel. Nekem is csak akkor került sorra, amikor már a Magas-Tátra összes olyan csúcsát megmásztam, ahová jelölt túraút vezet.

Folytatás erre >>

Ha valaki a tenger felől nézi a Dinári-hegységhez tartozó Velebit-hegyláncot, egy kellemetlenül száraz, sziklás és meredek hegyvonulatot lát, és nyilván a legnagyobb ellenségének se kívánja, hogy odafent főjön puhára a kőkatlanokban. Csakhogy. Ugyan a sziklakulisszáktól nem látszik, a hegy csúcsgerince jobbára zöld és hűvös, ahol a tengeri szél teszi kellemessé a levegőt, és nagy élet zajlik a természetben.

A főváros északnyugati része felett terpeszkedő Nagy-Kevélyt sokan ismerik. Sok kiránduló keresi fel sziklás, szép panorámájú gerincét, a napos, déli oldalán található egri vár díszletromját, az érdekes formájú Teve-sziklát. Annál kevesebben tudják, mi van az árnyékosabb, északi oldalán a hegynek. Most megnézzük a Kevélyek misztikusabb felét, de figyelem! Sokszor jelzetlen erdei utakon fogunk túrázni, legendák és homályos történetek nyomában, rejtélyes odúk, kövek és barlangok mentén.

Kevés olyan kilátóhely van a fővároson kívül eső részeken, ahonnan a Duna kígyózó szalagja hosszan és jól látható. Az egyik ilyen a Naszály. A 652 méter magas hegytömb magában emelkedik ki a váci part fölött, innen a különlegessége: a tetejéről jól láthatóak minden irányban a nagyobb hegységek, a Mátra, a Börzsöny vagy a Visegrádi-hegység csúcsai is. Télen, hóban még egyedibb, sikerült így elcsípni.

Az M2-esen autózva Budapestről észak felé már messziről feltűnik egy szép nagy szál hegy, aminek az oldalában sárgásfehéren virít egy működő kőbánya tájsebe: ez a Naszály. Nem véletlenül írom a nagy szál jelzős szerkezetet, a hegy neve ugyanis régen Nagyszál volt, ebből alakult ki a mostani elnevezés. Méghozzá állítólag azért, mert a Duna mellett az Alföld felől érkező, sík horizonthoz szokott kereskedők ezzel a nagy kőszállal találkoztak először, és mindig elcsodálkoztak: De szép nagy szál hegy!

Hosszabb idő után új túraút született Budapesten: a friss, piros háromszöggel jelölt útvonal nem túl hosszú, viszont elég meredek, hiszen a Tündér-hegyi kőfejtő pereme mentén visz fel a János-hegyre. Természetesen leteszteltük, de ahhoz, hogy kiadjon egy jó délutáni túrát, megfejeltük pár, a János-hegyi kilátóhoz közel eső, de nem túl ismert látványossággal: a Koponyatörő-sziklával, az Átjáró-barlanggal és a Béka-tóval.

Új turistaút születéséről adott hírt a napokban a Magyar Természetjáró Szövetség. Budapest területén már nem túl gyakran festenek fel új túrautat, mert a Budai-hegységet elég sűrű és jól kiépített hálózat szövi be. A piros háromszög (P▲) nyomvonalát a XII. kerületi önkormányzathoz tartozó Normafa Park kezdeményezte, és a Budapesti Természetbarát Sportszövetség festette fel. Az új túraútvonal szép területen halad át, sportos rövidítési lehetőséget kínál a hegytető megközelítésére, és útközben a kőfejtő pereméről látványos panoráma nyílik – mutatott rá lapunknak a túraút indokoltságára Klenczner István, az egyik felfestő.

Folytatás erre >>

A főváros környéki hegyek legtöbb kirándulóhelyét már sokan ismerik, most egy kevésbé ismert helyszínre, a Piliscsaba és Pilisvörösvár közötti Zajnát-hegyek felfedezésére indulunk. A terület érdekességeit megpróbáltam egy körútba sűríteni, amit végül az elején található titokzatos erdei kőspirálról Labirintus-körnek neveztem el.

Mit fogunk látni:

• az erdei labirintust,
• több sziklakilátópontot,
• az impozáns Vércse-sziklát (Sas-sziklát),
• hangulatos fenyveseket,
• a Klotild-barlangot, amibe mélyen be lehet mászni.

Folytatás erre >>