Ilyenkor tavasz vége felé a legszebb az Inota feletti Baglyas-hegy, amikor a hullámzó árvalányhajtenger szinte életre kelti a mellette fekvő, szélesen elhúzódó sztyepprétes fennsíkot. A felföld az utóbbi időkig katonai lőtérként szolgált, ezért kiránduló vagy földműves nem tehette be a lábát – igaz, ennek köszönheti, hogy értékes flórája és faunája nagyjából megmaradt. Jelzett túraút nem visz rajta keresztül, ezért bejártunk egy saját verziót, ami érinti a legjobb részeket.
A járvány ideje alatt szoktunk rá Várpalota környékére, a Keleti-Bakony Palotai-Bakonynak is nevezett csücskébe, ahol amilyen kevesen túráznak, annyi a felfedezni való, érdekes hely. A terület délkeleti részét uraló, 349 méter magas Baglyas-hegyen többször is megfordultunk, mire kialakult a túraútvonal, amit vázolni fogok. A 21 km hosszú út nagyjából háromszög alakban köt össze három fontos kiemelkedést, békés, szavannára emlékeztető tájakon, sziklaormokon, szűk, a helyiek által horgoknak is nevezett völgyekben visz keresztül.
