A Bölcső-hegyi kilátót múlt héten adták át, de a folyamatos rossz idő miatt még eddig valószínűleg nem sokan próbálták ki. A napokban elmentünk és megnéztük, érdemes-e felmászni a hegyre a Visegrádi-hegység legújabb kilátótornyához.
A kilátó a Lajos-forrás parkolójától közelíthető meg a legkönnyebben, de így a túraút annyira rövidke, hogy nem is érdemes kimozdulni érte a meleg lakásból. Ezért inkább három különböző hosszúságú, modulárisan bővíthető túrát szerkesztettünk hozzá, amikből természetesen a leghosszabbat jártuk be.
Csehországról mindenkinek Prága ugrik be először, pedig van jó pár érdekes, bizarr sziklatornyokkal szegélyezett túraterep is az országban. Ezek közül is az egyik legszebb a Cseh-Svájcnak nevezett vidék a német határnál, aminek ugyan nem sok köze van a svájci hegyekhez, de magas homokkőtornyokból álló sziklavárosa festői, mesebeli hangulatot ad neki. Itt áll Európa legnagyobb természetes homokkő boltíve is.
Bár két hete még akadálytalanul utazhattunk Prágába, onnan pedig 110 kilométerre északra, az Elba és a Kamenice folyó találkozásánál fekvő kis városkába, Hřenskoba, a következő hetekben ez már nem lesz olyan egyszerű a járvány miatt. A cseh-német határnál fekvő Cseh-Svájc Nemzeti Park azonban megvár, tavasszal még a most zárva levő, folyóparti szurdok-útvonalak is megnyílnak.
Az ősz legszínesebb napjait éljük, most még az is nekiindul az erdőknek-hegyeknek, akit nyáron a meleg, télen a hideg tántorít el ettől. A főváros sláger-kirándulóhelyei megtelnek, ezért ha a látvány mellett nyugalmat is keresünk, kicsit kijjebb kell menni. Ehhez tökéletes célpont a Nagy-Kopasz hegycsoport.
Október végén, november elején a leglátványosabb, legkomfortosabb az erdő. Ilyenkor egy jó kiránduláshoz, túrázáshoz elég, ha a túraútvonal egy szép, nyugodt erdőn visz keresztül. Persze, az még jobb, ha emellett kilátópontok, egyéb érdekességek tarkítják az utat. A Kopasz-kört úgy alakítottuk ki, hogy a hosszabb erdei utakat kilátók, panorámás sziklagyepek, tisztások tarkítsák, és a startpont ne legyen messzebb fél óra buszozásnál a Széll Kálmán tértől.
Október 9-én, a kéktúrázás napján az Országos Kékkör túraútvonal minden egyes szakaszán túrázók csoportjai indultak el, hogy az adott részt teljesítve együttesen, egy nap alatt megtegyék az országot körbejáró túraút mind a 2550 kilométerét. Ezen a napon mi a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra Őriszentpéter és Szentgyörgyvölgy közötti, 30 kilométeres szakaszának indultunk neki az Őrségben.
Annak, aki már megjárta a Magyarország hegységeinek zömét egybefűző Országos Kéktúra 1100 kilométerét, az őrségi szakasz inkább hangulatában tud újat, érdekeset mutatni. Ezen a részen nincsenek magas csúcsok, büszke bércek, a táj inkább barátságosan hullámzik, lomberdők, fenyvesek, rétek és kaszálók váltakoznak. A 30 kilométeres túra így nem olyan hosszú, mint amilyennek elsőre tűnik. Az úton ráadásul egymás után sorakoznak a kedélyes őrségi falvak, a boltokban, kocsmákban folyamatos a frissítési lehetőség.
Túrázás szempontjából a Kis-Fátra számít az egyik legsűrűbb szlovákiai hegységnek: aránylag kis területén szakadékvölgyek, bejárható magashegyi gerincek, sziklatűk-sziklaormok-sziklacsúcsok zsúfolódnak össze. Bejártuk keresztül-kasul.
A Kis-Fátra kapuja, Terchová község (magyar nevén Terhely) 300 kilométerre, mintegy 4 órányi autózásra fekszik Budapesttől. A különféle szállásokkal bőven ellátott település jó kiindulópontja a hegység túráinak, legyen szó magashegyi gerinctúráról, szurdokmenetről, vagy sziklaösvényről.
Kalandok kerékpárral és gyalog Európa legnagyobb bazaltplatóján, a Medves-fennsíkon. Sötét alagút, várromok, misztikus bazaltcsúcsok, bazaltzuhatag, fanyúl: hibrid túraajánló az ország északi zugából.
„Ne kapcsold be a lámpát, csak nézd egyenesen a fényt az alagút végén, tekerj bátran, és bízz benne, hogy nem mész neki a falnak, így a legjobb átmenni!”
- ezt a nagyszerű tanácsot kapom kísérőmtől a medvesi bringatúrán, amikor az egykori somoskői kőszállító vasút épen megmaradt alagútjának sötéten ásító szája elé érünk.
Mint később kiderült, a Nógrád megyei Somoskőújfalu–Eresztvény között húzódó erdei kerékpárút lett az Év Erdei Kerékpárútja az Országos Erdészeti Egyesület pályázatán.
45 kilométer hossz, 1600 méter szintkülönbség, 12 órás szintidő, 8 kilátópont, 5 hegycsúcs – ez a Telex teljesítménytúra, ami lényegében a délkeleti csücskétől az északnyugatiig végigszeli hosszában a Pilis hegységet, nagyjából annak gerincén haladva. A Telex TT átlagos túrázóknak komoly kihívás, de gyakorlott teljesítménytúrázóknak sem könnyű menet. Az időpont kiválasztása teljesen szabad, a teljesítésigazolás mobilon történik, az oklevelet Grafitember rajzolta. Vágjunk bele!
Útvonaltesztelő csapatunk a csillaghegyi HÉV-megállónál találkozott reggel 8 órakor, mert a túrát szerettük volna még világosban befejezni. A startpont gyorsan elérhető tömegközlekedéssel a belvárosból, de aki autóval jön, az is talál a környéken bőven parkolóhelyet. Mivel több bolt is van a közelben, a startnál egészítettem ki egy szendvicsből álló élelmiszerkészletemet egy feketecsokival és egy zacskó sós mogyoróval.
Amióta a Pilisi Parkerdő kialakította a Pilis Bike erdei kerékpáros hálózatot a Budapest feletti hegyekben, azt terveztük, hogy kipróbáljuk valamelyik útvonalat, de a bringaszállítási-logisztikai nehézségek miatt nem kerítettünk sort rá. Egészen a múlt hétvégéig, amikor is rájöttünk, hogy nem muszáj elvinni a biciklit, ha kölcsönözni is lehet, ráadásul elektromos hegyi kerékpárt.
Pár hónappal ezelőtti megjelenésekor végignéztem a Parkerdő által javasolt kerékpáros túraútvonalakat, de a 15-25 kilométeres oda-vissza menetek nem hoztak lázba, mert egyrészt a folyamatosan változó körtúrákat szeretem inkább a túrázásban is, másrészt az elektromos rásegítés kiterjeszti a túra hatósugarát. Így találtam egy 45 kilométeres kerékpáros körtúrát a Visegrádi-hegység szívében, ami egyben csúcstúra is volt a hegység legmagasabb pontjára, a Pilis-tetőre.
Érdekes, szabályos kör formájú tavakra talál az, aki Diósjenőből elindul a Börzsöny felé a zöld jelzésű úton. Kis kitérővel, a Kemence-patak völgyében felfedezheti az érdekes keletkezéstörténettel bíró Bombatölcsér-tavakat, de továbbhaladva a Csóványos felé egykori várak romjain, békés, szép kilátású tisztásokon halad az út.
A Börzsöny legmagasabb pontjára, a Csóványosra több irányból is fel lehet jutni, ezekből az Országos Kéktúra vonala a legnépszerűbb és legismertebb, de legalább annyira érdekes megmászni a csúcsot Diósjenő felől, a zöld túrautat használva. A Bombatölcsér-tavakat véletlenül fedeztük fel, amikor Diósjenőről indultunk neki a Csóványosnak, és lefele jövet kis változatosságot keresve a Gál-rétnél lekanyarodtunk a zöld jelzésről a diósjenői tanösvényen a régi hadi út és a Závoz-nyereg irányába.