Az új kor teljesítménytúrázójának már nem kellenek a szervezők és túratársak, elég egy okostelefon. Kipróbáltuk, bevált.

A teljesítménytúrázás népszerűsége nagyot ugrott az elmúlt években Magyarországon, sokan már pont a nagy tömeg miatt ódzkodnak az indulástól. Nekik találták ki az okos-teljesítménytúrázást.

Hat éve jelölték ki, ma már Európa egyik legnépszerűbb túraútvonala az Alpok-Adria trail. Az ausztriai gleccserektől indul, majd szurdokokon át és hegyi tavak mellett kígyózik le egészen az olasz tengerpartig. A 683 kilométeres túra bejárása egy fél nyárba telik, mi egy négynapos-négyszakaszos etapot teljesítettünk belőle.

Az Alpok-Adria motoros, sőt biciklis túráról már korábban is hallottam, de hogy 2012 óta gyalogosan is be lehet járni az utat az Alpok gleccsereitől a tengerpartig, az új volt nekem. Ezért kapva kaptam az alkalmon, amikor lehetőségem támadt egy négynapos szakaszát bejárni. Nem számítottam kemény próbatételre, így az útra legkisebb fiam és barátnőm is velem jött. Az út leglátványosabb részeit jól összefoglalja ez az ott készített pár perces videó:

A túra Karintiából indul, Ausztria legmagasabb hegye, a Grossglockner alól, a Ferenc József magaslatról (Kaiser-Franz-Josef-Höhe). Kedd reggel vágtunk neki. Előzőleg a közeli Heiligenblutban aludtunk, ahonnan a Postbus vitt fel minket a 2396 méter magasan fekvő starthelyre. (Kocsival nem érdemes felmenni a 39 eurós útdíj miatt, jobb, ha az autó lent marad Heiligenblutban, ami amúgy is az első szakasz végpontja.)

Ha Bükk, akkor tél, ha tél, akkor hó és süvítő szél, ha zimankó, akkor Cserepes-kői barlangszállás.

Keletről nyugat felé járjuk végig az Országos Kéktúrát. Először a Zemplénen keltünk át, majd a Cserehát lankás dombvidéke következett. Tettünk egy kisebb kört észak felé az aggteleki karsztban és karszton, és most a Bükk jön. Ha vizuális típus vagy, nézd meg a vonatkozó Kékperces videót, de vegyél kabátot, mert dideregni fogsz:

A Kék bükki szakasza a Putnoktól Szarvaskőig 63 kilométer hosszú. Szerintem 3 napot rá kell szánni az ütemesebb teljesítésre is, pláne télen. Mályinka adja magát, mint első napi szálláshely, van turistaház is (igaz eléggé lerobbant), de komfortosabb szállás is. Én a spártaibb körülményeket is jól bíró túrázók közé tartozom, a hozzám hasonlóknak ajánlom a Cserepes-kői barlangszállást, a kényelmesebbeknek inkább a bánkúti megállót, vagy a bélapátfalvi éjszakázást.

Holtak falva, Baglyok-szakadéka, lidércek fája, láp és farkasember: ez a misztikus Aggteleki-karszthegység.

Keletről nyugat felé indultunk el az Országos Kéktúrán. Zemplén, az érintetlen: pipa. Cserehát, a szelíden hullámzó: megvolt. Következik: a misztikus Aggtelek. Ha vizuális típus vagy, nézd meg a vonatkozó Kékpercest, és mindent tudni fogsz róla:

A Kéktúra Aggteleki karszthegységet átszelő szakasza a Bódvaszilastól Putnokig tart, és 63 kilométer hosszú. Ha az egész szakaszt egyhuzamban, gyors menetben akarjuk letudni, akkor három nap elég lesz rá. Ez a rész azonban többet érdemel, legalább négy napot, vagy két hétvégét. Csak a barlang elvisz majdnem egy teljes napot. Szállás van szinte végig: Bódvaszilason, Szádvárnál, Szelcepusztánál, Jósvafőn, Aggtelken, Zádorfalván és Gömörszőlősön, de a sátorozás legalább ilyen jó választás.

Mákos metélt versus Parajos-juhtúrós-tejszínes-tagliatelle kecskesajttal megbolondítva.

Egy régi képet sodort elém az élet az azóta sajnos megszűnt Retro gastro blogról: a Lajosforrás turistaház étlapja van rajta. Pont ma kerek 34 éves ez a menüsor, amit átfutva elcsodálkozhatunk, milyen egyszerű volt az éhes emberek étele régen, "A krumplileves legyen krumplileves" időszakában. Bezzeg ma! Nemrég jártam a felújított Hármashatár-hegyi turistaházban, ahol a szomszédos Hangár bisztrót ajánlják a kopogó szemű turistának, ha meleg ennivalóra vágyik. A két menüt most iderakom egymás alá, hogy lássuk a különbségeket:

Vándorlás széles sárga mezőkön és zöld dombokon, az Isten háta mögött, Aprófalva vidékén.

Keletről nyugat felé, tájegységenként gyalogoljuk végig az Országos Kéktúrát. A Zemplénnel kezdtük az előző posztban, most a sorban következő Csereháttal folytatjuk. Ha a túra esszenciáját akarod két percben, mindenképpen nézd meg a Kékperces videók következő darabját:

Ha a részletek is érdekelnek, nézzük a főbb adatokat: a Kék csereháti szakasza a Boldogkőváraljától Bódvaszilasig 70 kilométer hosszú.

Messze van, nehézkesen elérhető, de ami a hátránya, egyben az előnye is. Amennyire lehet, érintetlen a természet, kevés a turista.

A két hete megénekelt fővárosi szakaszt leszámítva keletről nyugatra járjuk be az 1164 kilométeres Kéktúrát. Az első tájegység a Zemplén. Ha a túra esszenciáját akarod két percben, mindenképpen nézd meg a Kékperces videók következő darabját:

Ha a részletek is érdekelnek, nézzük a főbb adatokat: a Kék zempléni szakasza a hollóházi startkőtől kezdve Boldogkőváraljáig, a Cserehát határáig 100 kilométer hosszú.

A Kéktúra-sorozatot a Budai-hegységgel kezdem. Először is azért, mert beleillik a főváros környékének  főbb túraútvonalait ismertető, a Budai Zölddel elindult sorozatba. Másfelől pedig azért, mert aki el akarja kezdeni a Kéktúrát, annak ideális helyszín: nem nehéz, de érdekes terep, nagyon jól megközelíthető, és szinte nulla kondival, kevés tapasztalattal is bejárható.

A Kéktúra-sorozaton belül egy videósorozat is elindul, a Kékpercesek. Ezek a kisfilmek megpróbálják két percben megmutatni annak a tájegységnek a túraesszenciáját, amin a Kék áthalad. (A Kékpercesek a Bakancslista Kéktúra-sorozat nyersanyagából készültek, ezek a hosszabb videók a posztok alján nézhetők meg.) Ha kevés időd van, vagy csak a lényeg érdekel, nézd meg az első részt:

A lepényszerű sült tésztáról elnevezett hegy szikláiból nevezetes épületek épültek, és itt húzódik az ország leghosszabb római kori útja.

A tavaly tavaszi kihagyás után idén ismét dübörög a Bolondok napi túrasorozat. Igaz, teljesen véletlenül, mintegy sorsszerűen keveredtünk az Esztergomhoz közeli Kőpite-hegyre, de meglepődtem, mennyire érdekes ez a vidék. Alapvetően medvehagymázni indultunk Gabival pénteken a Gerecsébe. A Pusztamarótra vezető földút azonban annyira kátyús volt, hogy egy nagyobb és ismeretlen mélységű kettős-tócsánál inkább visszafordultam a kocsival. Tanakodás közben jutott eszembe, hogy: 1. mindjárt itt a Bolondok napja, 2. a Kőpite-hegy alig 20 kilométerre van innét.

A budai Sárga turistaút a Budai-hegység hátsó udvarában kanyarog, kevésbé ismert, de annál látványosabb helyeken. Hóval fedve különlegesen szép.

A fővárosba (Budára) négy nagy, hosszú túraút jön be. Ezek a túrautak túlnyomórészt felfűzik mindazt a látnivalót, amit a Budai-hegyek mutatni tudnak. Ha ezeket, vagy ezek szakaszait végigjárja valaki, sokkal koncentráltabban kapja meg a természet nagy durranásait, sőt az utak így mindig tartogatnak meglepetéseket is. A tervem az, hogy egy sorozatban bemutassam a Országos Kéktúra, a pilisi Piros, a pilisi Sárga, valamint a budai Zöld útvonal fővárost és környékét átszelő részeit - írtam egy hónapja.